Kultúra

Alternatív kultúráink közös pontjai

Budapest. Sokszor idézett mondat – amelyhez általában ironikus, cinikus vagy keserű hangsúly társul –, hogy a történelmet a győztesek írják. Ennek tulajdonképpen logikus következménye, hogy az újraírt történelmekben is jelentős arányeltolódás tapasztalható a tárgyalt téma egyes aspektusai között.
ÚJ SZÓ ONLINE

2004. március 9. 08:00

Budapest. Sokszor idézett mondat – amelyhez általában ironikus, cinikus vagy keserű hangsúly társul –, hogy a történelmet a győztesek írják. Ennek tulajdonképpen logikus következménye, hogy az újraírt történelmekben is jelentős arányeltolódás tapasztalható a tárgyalt téma egyes aspektusai között. Gondoljunk csak a szovjet blokkban eltöltött évtizedeinkre – már csak azért is, mert az alábbiakban erről lesz szó: kilencven százalékban Sztálint, Hruscsovot, Brezsnyevet jelenti, az újságok címlapján virító elvtársi csókokat, meg persze az elnyomattatás módozatait, s talán tíz százaléknyi emlék jut arra a másik világra, amely mindezek mellett-alatt létezett.

Talán nem ez a legnagyobb hozadéka, mindenesetre egy érdekes aspektusa a Szamizdat – Alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában 1956–1989 címmel Budapesten, a Millenáris Park D Kiállítócsarnokában május elejéig látható kiállításnak. Hogy a felölelt területet belülről, önmaga valóságában létező világként mutatja be. Természetesen ebben az esetben sem kerülhetők ki a viszonyítási pontok – hogy milyen volt az a rendszer, amelynek ellenpólusaként a szamizdat, az alternatív, a hivatalos kánonon kívüli kultúrák közege létezett –, a látószög viszont egyértelmű: végig ez utóbbi áll a fókuszban.

A gyűjteményt, mely Berlin, Prága és Brüsszel után vándorolt Budapestre, a Brémai Egyetem Kelet-Európa Kutatóintézete állította össze. Brémában 1982 óta gyűjtik a szamizdat dokumentumokat, egyedülálló archívumukban a független gondolkodásnak a keleti blokkban keletkezett több mint százezer emléke található (gépelt, kéziratos vagy nyomtatott könyvek, plakátok, röplapok, fotók, képzőművészeti alkotások).

A brémai kollekció mintegy négyszáz kiállítási tárgya Magyarország, a volt Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió politikai, kulturális, irodalmi, képzőművészeti ellenállását ismerteti, most először nem országok, hanem témák szerint elrendezve. Ennek köszönhetően izgalmas kép tárul elénk a vasfüggöny mögötti országok független mozgalmainak kölcsönhatásairól, a tudatosan vállalt és keresett kapcsolódási pontok mibenlétéről.

A kiállítás bemutatja a szamizdat kezdeteit Oroszországban az ötvenes években, a földalatti kiadók létrejöttét, a tiltott vagy önként belső illegalitásba vonuló írók sorát (mint például Milan Kundera, Václav Havel, Konrád György, Petri György, Borisz Paszternak, Anna Ahmatova, Alekszander Szolzsenyicin, Arthur Koestler és Jaroslav Seifert), mint ahogy a szamizdat technikai hátterét is: az NDK-s Erika írógéptől kezdve a stencilgépen keresztül a barkácsolt nyomdagépig. De megnézhetjük a „független nyilvánosság” egy másik legendás fóruma, a Szabad Európa Rádió müncheni stúdiójának berendezését is. Érinti a „tamizdat”-ot, azaz az emigráns kiadók által megjelentetett, majd a célországba csempészett kiadványok sorát. Válogatást nyújt a hivatalos művészetpolitikai kánonon kívül rekedt képzőművészeti irányzatok – pl. a land-art, az action-art, a body-art, a mail-art – terméséből. A kiállítás tartalmas összeállítást kínál az egyes országokban szerveződő társadalmi és emberi jogi mozgalmak történetéből: a krími tatárok nemzeti törekvéseiről csakúgy, mint az erdélyi vagy a felvidéki magyarság, illetve a politikai foglyok helyzetéről; a vallásos szerveződések, a természetvédő körök vagy éppen a lengyel független szakszervezet, a Solidarnosc megalakulásáról. Szó esik az alternatív tudományok (természetükből fakadóan elsősorban társadalomtudományok) fórumairól, a lakásokon tartott előadásokról, de bepillanthatunk például Rajk László szamizdat-butikjába (és annak hatósági felszámolásába) is.

A Budapesten látható kiállítás magyar anyaga természetesen bővített változat. Helyet kapott a válogatásban a hatvanas-nyolcvanas évek mára kultikus zenei világa; meghallgathatjuk a legendává vált rock- és alternatív zenekarok, dalszerzők számait. Külön egységben követhetjük nyomon Galántai György Magyarország a tiéd lehet! című nemzetközi képzőművészeti pályázatának és (betiltott) kiállításának a sorsát, a projekt művészeti dokumentumai mellett a róla szóló ideológiai értékeléseket és államvédelmi aktákat is átnézhetjük. (as)

Önnek ajánljuk

GALÉRIA: Tűzoltó tankok segítik a Korompa határában kisiklott szerelvény mentését

Frissítve

Két kamion ütközött Csöllénél

A fiatal nem hisz a sajtónak

Valószínűleg Trump lesz az első külföldi állami vendég Japánban, aki találkozik az új császárral

VIDEÓ: Fegyenc szabadított ki egy autóba zárt kisgyereket Floridában

Az Alfa Romeo is bemutatta F1-es autóját, Räikkönen a sóderágyig jutott vele

Legfrissebb galériák
Olvasta már?