A visszaálmodott falu

Legtöbb írásával a múltat idézi az északi magyar peremvidék fóruma, a Gömörország tavaszi száma. Litkey Menyhért tornaújfalusi tanító 1915 nyarán készítette a községről azt a kézzel rajzolt és vízfestékkel színezett térképet, amelyet segédeszközként használt a tanításban. A régi térképre 2001 tavaszán ifj. Papp Sándor bukkant rá a Tornaújfalusi Református Egyház iratai között. Ezt a hajdani lelkes tanító által készített térképet mutatja be részletesen Szilágyi László A visszaálmodott falu című tanulmányában. Csobó Tünde tollából olvashatjuk a harmaci református iskola múltjának további fejezeteit. A Balog és a Rima folyók vízválasztójánál fekvő Perjése falu népéletéből ad közre fotókkal gazdagon illusztrált fejezeteket a perjési születésű Hank József. A rimaszombati születésű Apor Elemér költőre emlékezik írásában Sebők Valéria. A száz éve született költő versein kívül a kortárs líra egyik jeles hazai képviselője, Bettes István versei is olvashatók a Gömörországban. A Gömör és Nógrád művészei sorozatban ezúttal az ötvenegy esztendős Mag Gyula szobrászművészt mutatja be Sz. Haltenberger Kinga. Gaál Lajos „a Gömör-Szepesi Érchegység természettanilag legértékesebb alakzatait” ismerteti a Gömör természeti öröksége című sorozat legújabb részében: a Derenek-völgybe kalauzolja el az olvasókat. Lőrincz György író munkásságát Kun Miklós Jenő idézi fel. Húsz évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét a Gömöri Múzeum: az intézmény eltelt két évtizedének tevékenységét Bodnár Mónika írása ismerteti. (m)