A világ zenéje Budapesten

A bevált helyszínekre ugyanis szívesen visszamennek a Womex szervezői, és a magyar főváros – első kelet-európai helyszínként – sikeresen debütált. A rendezés jogáért pályázni kell, általában 20-nál több város verseng a lehetőségért, hogy fogadhassa a szakma krémjét. Ha egy zenekar itt jól szerepel, akár két-három évre előre lekötheti fellépéseinek nagy részét. A konferencia és szakmai vásár csak regisztrált résztvevőknek szól, az esti koncertek azonban nyilvánosak. Négy napon át olyan fellépőket lehet látni, akiket talán soha máskor, hiszen ebben a régióban nincs rájuk tömegigény. 

Az esemény magyarországi motorja ismét a Hangvető Kft. lesz, akik nemcsak lemezeket adnak ki, nemcsak propagálják a magyar előadókat és figyelik a nemzetközi trendeket, hanem az expó programjába is beleszólásuk van. A fellépőket kiválasztó hét zsűritag (belső szóhasználattal: a hét szamuráj) egyike idén egy magyar szakember, Weyer Balázs, aki hosszú évek óta a műfaj egyik legelismertebb magyarországi szakértőjének számít, és nem mellesleg a Hangvető Kft. programigazgatója. Hallható lesz Budapesten az algériai Djazia Satour kifürkészhetetlen ritmikájú gnawája, intim kubai dzsessz, a magyar Dalinda trió (Tímár Sára, Paár Júlia, Nádasdy Fanni) többszólamú, modernné varázsolt a cappella népdalai, a meditatív indiai szúfi hagyomány újragondolása, sőt egy haiti voodoo funksámán is. A zene minősége mellett olyan szempontokat is figyelembe vettek a kiválasztásnál, mint a produkciók földrajzi és műfaji sokszínűsége. A régióbeli zenekarok száma még nőni fog, hiszen a regionális színpad fellépőit egyelőre nem jelentették be. 

Fekvése miatt Budapest már öt éve is vonzónak bizonyult a kelet-európai és balkáni zenészek számára, a korábbinál jóval többen érkeztek ebből a régióból, és ez idén is így lesz. A résztvevők ugyanis maguk térítik ottlétük költségeit, ezért nem mindegy, hogy repülővel kell-e utazniuk, vagy autóval pár óra alatt az expón lehetnek. A 2015-ös nyitógálát Hégli Dusán, a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház művészeti vezetője rendezte Gypsy Heartbeats címmel, a Kárpát-medencei cigányzene különböző ágait mutatta be, és Oláh Attila személyében szlovákiai fellépője is volt. Abban az évben közel 500 világzenére és népzenére specializálódó lemezkiadó és -terjesztő képviseltette magát, a hivatalos programban pedig 50 ország 64 produkciója volt látható, köztük első ízben egy szlovák fellépő, a PaCoRa trió is. 

Idén szintén a Bálna, a Müpa és az A38-as hajó lesz a három fő helyszín, ám a járvány második hullámának lefolyását senki sem tudja megjósolni, ezért a magyar szervezőknek a szokásosnál jóval nehezebb dolguk van, több alternatívával kell készülniük. Weyer Balázs a beharangozó sajtótájékoztatón elmondta, hogy jelenleg az iparág szereplőinek még fontosabb minden olyan lehetőség, amelynek keretében találkozni lehet, bemutatkozni, üzletet kötni friss előadókkal.
„Nehézkes a nemzetközi utazás, különösen oda kell figyelni a biztonságra, sok a megválaszolatlan kérdés. De éppen ebben a helyzetben a legfontosabb, hogy az idei Womex megtörténjen, és szolgálni tudja a világzenei közösség minden tagját. Ezt már a zsűrizés alatt is intenzíven éreztük, sokat beszéltünk róla, hogy rossz időkben van igazán szükség a zene szépségére és energiájára” – fogalmazott a Hangvető programigazgatója. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a világzene mint műfaj, illetve mint iparág folyamatosan erősödik, növekszik, ami nemcsak üzleti szempontból siker, hanem a más népek kultúrája iránti növekvő érdeklődést is mutatja. 

Ha tehát minden a tervek szerint történik, október 21. és 25. között rendezik meg a 26. Világzenei Expót, a saját kultúrából táplálkozó, különleges zenei fúziók legnagyobb seregszemléjét, ahol a koncertszervezők válogathatnak a kínálatból, az újságírók megismerhetik az új zenei trendeket, a zenészek bemutatkozhatnak a szakma előtt, és a nagyközönség is élvezheti a nem mindennapi felhozatalt.