A „valami” folytatódott

Egy hasonlattal élve összességében elmondható, hogy a szakma a lerobbant keleti autót egy menő típusra cserélte le, amelynél a végsebesség elérése egyelőre távolinak tűnik, miközben a kocsi külsején is van mit csinosítani.

Utólag belegondolva szombaton a díjátadó előtt nyugodtan énekelgethettem volna egy ismert magyar slágert. „Ülök a szobámban búsan, egyedül, és a fájó múltra gondolok…” Mindegyik szó igaz volt. Hát igen, még kívülállóként is mindmáig beleborzongok, ha – akárcsak szombaton – felelevenedik bennem a magyar zenetörténet egyik legkínosabb eseménye. 2001-ben történt. Az Arany Zsiráf-díjátadón „Az év magyar popalbuma” odaítélésekor állítólag hiba csúszott a hét szavazat összeszámlálásába (!), ezért a United helyett a V-Tech-et szólították a színpadra, majd a gálaest végén, a kulisszák mögött Kefirnek és Szamócának át kellett adnia a szobrocskát a valódi győzteseknek, amelybe ugyebár a V-Tech feliratot gravírozták. (Valószínűleg utólag kijavították, erről azonban már nem lehetett hallani, hiszen minden csoda három napig tart…)

Akkortájt tehát még Arany Zsiráf-díjnak hívták, 2004-ben lett Fonogram. Azt hittük, ez még rövidebb életű lesz, mint a furcsa nevű elődje, mivel 2005-ben a MAHASZ (Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége) már csak egy sajtótájékoztató keretében adta át az elismeréseket arra hivatkozva, hogy a CD-másolás térhódítása miatt nincs mit ünnepelni. E téren a következő hónapokban sem javult a helyzet, sőt máig tovább romlik, a díjkiosztó 2006-ban mégis új alapokra helyeződött. Szerencsére a körítés és a publicitás tekintetében is, magyarán nagyobb reklámot kapott. Tavaly ugyan még számos zenész maradt távol az ünnepségtől, és szintén kínos volt, amikor az Életműdíjjal váratlanul kitüntetett, amúgy díjátadóként meghívott Sztevanovity Dusán hiába szólítgatta „Az év felfedezettje” kategóriában diadalmaskodó Caramelt, a megasztáros énekes egyszerűen lelépett a korábban előadott dala után. Az idén nemcsak a gála helyszíne változott meg – a Kongresszusi Központ helyett a Jövő Háza Központban került megrendezésre –, hanem szerencsére az ilyen nemkívánatos helyzetektől is mentes volt, bár korántsem sikerült tökéletesre. Sok baki szárad a két, napjaink zeneéletében kevésbé tájékozott műsorvezető lelkén. Ha már a Magyar Televízió háza táján nem akad épkézláb ember, aki képes volna levezetni egy zenei gálát, szerződtethetnének profi külsősöket, vagy legalábbis jobban felkészült személyeket. A férfi műsorvezető ugyan kívülről jött, a legmenőbb kereskedelmi rádióállomástól, de ténykedése (ezúttal is) hagyott kívánnivalót maga után. Szomorú, hogy „Az év nemzetközi rap vagy hiphopalbuma” nevű kategória kapcsán azt emelte ki, hogy ezen belül csúnyán beszélnek. Az amatőröknek valóban ez jut az eszébe, a hozzáértőknek kicsit több minden… Ráadásul a kategória megnevezése is sántít, a rap ugyanis több stílussal együtt a hiphop része, de ez a baki már a MAHASZ számlájára írható.

Mint tudjuk, a nagyvilágban egy díj sokkal nagyobb üzlet, mint amekkora elismerés. Több esetben a díjátadó után megsokszorozódik a díjazott lemez addigi eladási példányszáma, ezért a kiadók részéről hatalmas a lobbi. Hogy ez a Fonogram-díj esetében mennyire nyilvánul meg, nem tudom, a mindössze kilenctagú zsűri viszont azt sejteti, hogy ha három embert sikerül meggyőzni, már szinte nyert ügye van a próbálkozónak. Ésszerűbb volna, ha a díjak odaítélésébe jobban bevonnák a közönséget, nem csak két kategóriában – ahogy ezt világszerte egyre több helyen teszik. „Az év dala” kategóriában – akárcsak tavaly – a férfi műsorvezető rádiójának hallgatói döntöttek. Szerencsére a rádiósok nem ismételték meg a tavalyi baklövésüket, amikor a hallgatók olyan felvételt hoztak (hozhatták) ki győztesnek, a Szájbergyereket, amelyet a rádióállomás nem is játszott… A mostani győztes, az Egy bolond százat csinál című sláger az agyonjátszott csoportba tartozik. Némileg mulatságos (de lehet, inkább elszomorító), hogy két fő nemzetközi kategóriában is olyan zenekar győzedelmeskedett, amelyek lemeze a magyar piacon enyhén fogalmazva nem igazán kelendő (My Chemical Romance, OutKast). További (szomorú) tény, hogy az MTV-re tévedt átlagos tévénézők túlnyomó többsége eddig a rétegkategóriák több jelöltjének a létezéséről sem tudott, és valószínűsíthető, hogy ők mára már a díjazottak nevét is elfelejtették. A nagy piacokon a gála után a nézők megrohamozzák a lemezboltokat és az internetes letöltőoldalakat. Vélhetőleg a magyar piacon is így működik a gépezet, csak épp icipiciben.

Tavaly tehát valami elkezdődött, és ez a valami az idén már nagyobb sebességbe kapcsolt, és zökkenőmentesebben futott. A kocsi adott, most már tényleg csak csinosítgatni kellene. Közben az útvonalát sem ártana hatásosabban hirdetni, megszerezni mellé a nagy médiumok támogatását és közreműködését, hogy minél többen láthassák és bekapcsolódhassanak. Hogy mindenki tudja, mi az a Fonogram-gála, és az ünnepséget követően látványosan emelkedhessen az eladott hanghordozók száma, a közönség felfedezhesse a magyar kereskedelmi médiából teljes egészében mellőzött rétegzenei stílusok kínálatát is. Meggyőződésem, hogy ezek iránt is volna kereslet, ha a nagyérdemű értesülne a létezésükről. A Fonogram-gála ebben a mostaninál többet tudna segíteni.

Kategóriák és díjazottak

Az év magyar popalbuma – Magna Cum Laude: Minden állomás (Magneoton/mTon)

Az év nemzetközi popalbuma – Nelly Furtado: Loose (Universal Music)

Az év magyar rockalbuma – Ákos: Még közelebb (Fehér Sólyom-Warner)

Az év nemzetközi rockalbuma – Red Hot Chili Peppers: Stadium Arcadium (Warner Music)

Az év magyar modernrock albuma – Black-Out: Rádioaktív (Edge/Hammer Records)

Az év nemzetközi modernrock albuma – My Chemical Romance: The Black Parade (Warner Music)

Az év magyar dzsesszalbuma – Babos Gyula: Variácó (CLS Records)

Az év magyar világzenei albuma – Csík Zenekar: Senki nem ért semmit (Fonó Records)

Az év magyar dance- vagy electroalbuma – NEO: Maps For A Voyage (Magneoton/mTon)

Az év nemzetközi dance- vagy electroalbuma – Bob Sinclar: Western Dream (CLS Records)

Az év magyar szórakoztatózenei albuma – Balázs Pali: Nem sírok érted (Happy Records)

Az év magyar rap- vagy hiphopalbuma – Sub Bass Moster: Sub Bass Monster (Sub Bass Monster)

Az év nemzetközi rap- vagy hiphopalbuma – OutKast: Idlewild (Sony&BMG)

Az év magyar gyermekalbuma – Szalóki Ági: Cipity Lőrinc (FolkEurópa)

Az év magyar dala – Varga Feri & Balássy Betty: Egy bolond százat csinál (Magneoton/mTon)

Az év magyar felfedezettje – Rúzsa Magdi (CLS Records)

Életműdíj – Demjén Ferenc (R&R Records)