Már az amerikai pite, majd az azt lekoppintó német és francia sütikék, a gatyában támadó hangyák és az egyéb hasonló bugyutaságok allergiás szellemi kellemetlenségeket idéztek elő nálam. Olyan szánalmas mindig ugyanazon csámcsogni: a kamaszkori túlfűtött és eltúlzott szexualitást helyzetkomikumba állító bohózatokon.
A terhes „barát zóna”
Ám itt egy újabb darab, a Csak barátok című vígjáték, amely hasonlóan indul, mint a filmre vitt legtöbb tinivágyálom. Középiskolások éppen befejezik a sulit, és a búcsúesten a konditeremben macsósra felfuttatott kuglifejű csávóknak meg a szüzességükkel küszködő pattanásos feszengő gólyáknak folyik a nyáluk az osztály bombázójára, Jamie-re, aki kőkeményen veri vissza a hímtársadalom támadásait. Egyetlenegy férfiúi lénnyel, Chris Branderrel tesz csak kivételt. Őt még az ágyába is beengedi, mivel kizárólag csak az ún. „barát zónában” tartják a kapcsolatot. Chris mindenki gúny-célpontja, hatalmas testtömeg, olyan tokával, hogy a fiút alakító Ryan Reynolds alig bírja viselni a maszkmester által feltett műhájat. Jamie testvérként szereti Christ. A duci fiú azonban többet akar: átlépni a terhes „barát zónából” a „szerelem-szex szekcióba”. Közli is a lánnyal, aki természetesen kikosarazza.
A tinibohózat kliséi szerinti felvezetés után tíz évet ugrunk időben, s teljes valójában ott áll előttünk Chris bőrében Ryan Reynolds immár saját valójában, nyoma sincs a túlsúlynak. Igazi kan, akinek az ágyában a legdögösebb csajok dőlnek hanyatt, pályáján pedig napjaink elismert hőse, a menedzserek menedzsere, aki a legvadabb énekes palántát is sikeresre nyesi. De közbejön egy légi szerencsétlenség, a luxus légi fülkében elhelyezett légi mikróban tüzet fog az alufóliába csomagolt szendvics. Már ez itt kisiklatja a valószerűt, s ettől kezdve blődségek laza láncolata lesz a film. Ez a menő pasi újra találkozik Jamie-vel, s ismét beveti nála a hódítás és csábítás eszközeit.
Jó színész Ryan Reynolds, rengeteg komikus eszközzel manipulál, de legtöbb igyekezete szélbe szórt mag, mert nincs alap, nincs sztori, amit felduzzaszthatna, s amelyben megfoganhatna a komédia. Pedig kitűnő partnere van Anna Faris színésznő személyében, aki olyan túlexponált komika, hogy az ember a falba veri a fejét tőle – de ebben az esetben ez talán nem is rossz. Ám hiába nem rosszak ők ketten, és hiába nem rosszak a mellékszereplők: Chris anyja vagy Chris öccse, ha a drámai és bohózati (komikus) elemek oly mértékben kibillent arányban vannak, hogy a film kockái úgy hullanak ki emlékezetünkből, hogy nem tudnak rögzülni a tudatunkban. Nézünk valamit, de nem látunk mást, csak egy rakás képtelenséget, túlerőszakolt, mesterkélt helyzetet.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.