A Sziget mint üzleti vállalkozás

Naponta több mint 150 koncert, előadás és egyéb program, a hat nap alatt mintegy ezer produkció várta a közönséget az 54 programhelyszín valamelyikén az idei Sziget Fesztiválon. Ez jól hangzik, és jó is volt, a szűnni nem akaró por és a hőség ellenére. Az Európában egyedülállónak számító összművészeti kínálatnak viszont megvan az ára – és most ne csak a nagyszínpados sztárelőadók gázsijára gondoljunk. A fesztiválpiacon már minden másképp működik, mint a pandémia előtt. Elsősorban az a része sérült, amely a kivitelezést végzi: nagyon sokan elhagyták a pályát, sok alvállalkozó tönkrement, ráadásul az előkészületeket az euróárfolyam, az infláció és a szomszédban zajló háború is negatívan befolyásolta.

Eddig 26 éven keresztül egyszer sem maradt el a Sziget, sem a később alapított, szintén a Sziget Kft. által szervezett kisebb fesztiválok. Ez esetben viszont úgy tűnik, a nagy halak ugyanúgy szenvednek mint a kicsik, illetve nagyságrendekkel több a veszteségük. A Sziget Kft. konkréten 2,2 milliárd forintos veszteséget halmozott fel a 2020 óta. Akkor még 65 alkalmazott dolgozott náluk teljes állásban, ma már csak 35 fő – talán ez érzékelteti leginkább a helyzet nehézségét. A magyar állam semmilyen segítséget nem nyújtott nekik (illetve nagyjából az egész zenei szakmát cserben hagyta), még nálunk is nagyobb volt az igyekezet e téren, pedig a mi kulturális miniszter asszonyunkról aztán tényleg nem mondható el, hogy a helyzet magaslatán állna szakmai szempontból.

Ilyen feltételek mellett kisebb csodának számít, hogy az idei Sziget nyereséggel zárt. Mintegy 450 ezren buliztak a hatnapos fesztiválon, a nyitónap telt házas volt, további kettő, a pénteki és a szombati pedig csaknem telt házas. Ez a szám ugyan alacsonyabb a 2019-es, hétnapos Sziget látogatossági adatainál (530 ezer fő) , de napi átlagban idén többen voltak a fesztiválon, mint legutóbb. A bérletesek többsége hatnapos jeggyel jött, nem pedig háromnapossal, aminek köszönhetően kiegyenlítettebb lett a nézőszám.

A soproni VOLT és a Zamárdiban rendezett Balaton Sound Fesztivál viszont veszteséggel zárt, ami régebben talán nem jelentett volna akkora gondot a szervező cégnek, az új amerikai többségi tulajdonos, a Providence Equity Partners viszont másképp látja a helyzetet, valahogy úgy, hogy ami nem gazdaságos, azt ne csináljuk. Ezért jelenleg kétséges a két másik fesztivál sorsa. Kádár Tamás főszervező szavaival: „A VOLT és a Sound jövőjéről a szezon értékelését követően döntenek.”

Egyelőre azonban ne fessük az ördögöt a falra, nézzük a tényeket. A munkaerő ára 30 százalékkal emelkedett az elmúlt három év során. Az infláció 50 százalékos Magyarországon, és mivel a költségvetésük forintalapú, meglehetősen nehéz tervezniük. Elég csak annyit mondani, hogy az előkészületeinek kezdetén a forint-euró árfolyam még 320 volt, az utolsó hetekben pedig elérte a 400 forintot. Szerencsére a bevételek egy jelentős része euróban érkezik – a külföldi publikumnak köszönhetően –, amivel nem sok más fesztivál dicsekedhet a közép-európai régióban.

A sztárgázsikról most csak annyit, hogy azok egészen biztosan tovább növekednek. A Sziget booking managere, Csiszár Virág egy interjúban elmondta, hogy idén még sikerült a két évvel ezelőtti árakon elhozni a fellépőket a nagyszínpadra, sőt, sok esetben a külföldi menedzsmentek a nyomott árakba is belementek, mert elfogadták az indoklást, mely szerint a pandémia a tönk szélére sodorta a Sziget Kft.-t. Jövőre azonban már egészen biztosan nem lehet ilyesmivel érvelni. Azaz vagy kisebb kaliberű sztárokkal szerződnek, vagy a jegyárakat kell emelniük. És ki tudja, mit hoz a jövő, hányan akarnak majd egy év múlva is bulizni ezen a fesztiválon.

Az úgynevezett early bird-jegyeket mindenesetre már áruba bocsátották – az elmúlt napokban kedvezményesen juthattak heti bérlethez azok, akik biztosak benne, hogy lesz lehetőségük Budapestre utazni, illetve megengedhetik maguknak a benti étel-ital fogyasztást, mert a büfék árai már idén is szürreálisak voltak.

A fellépők nevei természetesen még nem ismertek, de ez a fesztivál már legalább tíz éve arról híres, hogy a leghűségesebbeket nem is érdekli, kik játszanak a nagyszínpadon, mert ők a hangulat és a környezet miatt érkeznek. Tény, hogy ez egy üzleti vállalkozás, amely igyekszik kielégíteni a látogatók igényeit – erről korábban már többször írtunk – de az is tény, hogy a Sziget Fesztivál jelenleg Magyarország messze legismertebb „brandje” a nagyvilágban, amely több turistát vonz a fővárosba, mint a Forma–1. A heti bérletek 85 százaléka külföldön kel el, Hollandiából különvonatokat indítanak a fesztiválra, a britek pedig úgy megkedvelték, hogy ma már ők vannak a legtöbben az Óbudai Hajógyári-szigeten. És napközben kijárnak pénzt költeni a városba is. Azaz mindenkinek – igen, az ország vezetésének is! – érdeke, hogy ezt a rendezvényt ne sodorja el a válság.