A szexéhes farkas cseles útjai

Bár nem azon az úton jár, mint egykori pályatársa, Věra Chytilová, a hatvanas évek cseh új hullámának karcos egyénisége, az éles társada-lombírálatáról híres, betörhe-tetlen alkotó, Irena Pavlásko-vá ugyancsak extra kategória a prágai filmesek táborában.

Legutóbbi filmjét Jan Saudekről, a világhírű fotográfusról, az erotika lovagjáról készítette, most pedig Philip Roth regényét, a Prágai orgiát viszi mozivászonra. A hol lineárisan író, hol idősíkokban ugráló, Pulitzer-díjas amerikai szerző, az Isten veled, Columbus, A Portnoy-kór és az Amerikai pasztorál híres alkotója, az ösztönös szex és a számmisztika megszállottja pályafutásának ötvenegynéhány éve alatt több mint harminc művet adott a kortárs világirodalomnak. Nem véletlenül nevezik „futószalagírónak”, aki barátjával, Milan Kunderával együtt több éve várományosa már a Nobel-díjnak. Karakterei a legtöbb esetben magányos, szexéhes farkasok, s betegségük ellenére élvezettel habzsolják az életet. Ám Roth regényeiben a szex nemcsak biológiai és pszichológiai kényszer, hanem egyfajta érzéki frissítés is. Erre utal az Anatómialecke vagy A szégyenfolt és a Prágai orgia is, amelyből most Irena Pavlásková készül filmet forgatni.

Nathan Zuckerman, a történet főhőse – az író alteregója – többször megfordul Prágában. Maga Roth először 1972-ben látogatott Csehszlovákiába, s a normalizációs időszak titkosrendőrségét kijátszva több alkalommal találkozott a kor legjelentősebb ellenzéki íróival, Ivan Klímával, Milan Kunderával és Václav Havellel. Ideutazása céljaként mindig ugyanazt a megmosolyogtató indokot tüntette fel: „Imádom a cseh nőket.” Öt évig nem is állta senki az útját, Roth pedig valóban nagy odaadással részesítette testi örömökben a prágai művészvilágban járatos hölgyeket. Főleg azokat, akik Jiří Mucha (Alfons Mucha, a szecesszió egyik nagymesterének a fia) várbeli bohémtanyáján szórakoztatták az oda járó írókat, filmeseket, színészeket. Az államhatósági szervek 1977-ben tagadták meg tőle a beutazási vízumot. Akkorra vált ugyanis egyértelművé számukra, hogy a híres író nem pusztán a női nem örökös csodálója, hanem minden erejével és nem kevés pénzzel támogatja „Kafka gyermekeit”, vagyis a rendszer által elnyomott cseh írótársait. Egészen pontosan tizenöt szerzőt támogatott, méghozzá úgy, hogy tizenöt jeles amerikai írót (köztük Arthur Millert, John Updike-ot és William Styront) megszólítva nem kis összeggel számlát nyitott, amelyre aztán hazai szerzőtársai havonta száz dollárt utaltak át cseh kollégáiknak. Roth mindemellett azt is kijárta, hogy a rangos Penguin Books kiadó A másik Európa írói címmel sorozatot indítson a szovjet elnyomás alatt élő csehszlovák és más, kelet-európai írók műveivel. 1974-től a vasfüggöny bukásáig 17, hazájában tiltott szerző alkotását jelentette meg a kiadó úgy, hogy minden kötetet egy neves amerikai író vezetett be a kinti piacra.

A napokban 84. életévét betöltő, ma is jó egészségnek örvendő, de már visszavonult író (aki a Prágai orgiában egy megkínzott zsidó szerző kézirata után nyomoz a cseh fővárosban) nagy meglepetéssel fogadta Irena Pavlásková felkérését, hogy ne túl magas áron adja el könyve megfilmesítésének jogait.

„Én is meglepődtem, amikor egy hónappal később választ kaptam Philip Rothtól – így a megállíthatatlan cseh rendezőnő. – Levelében ugyanis az állt, hogy látni szeretné eddigi filmjeimet, és nagy vonalakban írjam meg neki az elképzeléseimet, vagyis hogy mit szeretnék megmutatni a regényéből. Később jött még egy levél, de az már a meghívó volt. Pontosan megjelölte, mikor, melyik napon, hány órakor vár connecticuti otthonában. Roth arra is kíváncsi volt, érdekel-e a politika, milyen emlékeim vannak a hetvenes évekről. Beszélgetésünk végén megkaptam tőle a jogokat. Amikor megkérdeztem tőle, tehetek-e említést a filmben arról, hogy hány cseh írótársán segített akkoriban, röviden azt felelte: Nem szükséges! Igen, ez is az emberi nagyság és a szerénység jele.”

De nem valami sötét, politikai dráma forgatókönyvét csiszolgatja Irena Pavlásková, aki 1981-ben A szolgák idejével állt ki a cseh filmesek porondjára. Inkább egy izgalmas karnevált szeretne láttatni, amelynek központi alakja az amerikai író és a hozzá tartozó, dekoratív cseh nő, aki sokat tud a (testi) szerelemről. Roth nem kisebb színészt, mint Adrien Brodyt javasolta Nathan Zuckerman szerepére, Olga megformálóját még keresi a rendező.