A sajtó a múlt precíz tárháza

Egy sajtófotó-kiállítás kapcsán (melyet a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma rendezett) beszélgetett el Miklósi Péter az 1945 utáni kisebbségi újságírás nagy öregével, Szőke Józseffel. A beszélgetés erénye, hogy nemcsak a fotózás titkairól, újságbeli szerepéről esett szó, hanem a kisebbségi magyar újságírás helyzetéről is. Ez azért is fontos, hisz alig van életünknek még egy olyan elhanyagolt, sőt lekezelt területe, mint az újságírás és ennek „édesgyermeke” – a publicisztika. Szőke József szerint „a sajtónk sokkal gondosabb, precízebb tárháza az évtizedekre visszanyúló hétköznapoknak, mint az irodalmunk”. És ez természetes is! Nemcsak azért, mert irodalmunk jócskán eloldalgott a magyar valóságtól, hanem mert a sajtó életünk másodpercmutatója. Legalábbis annak kellene lennie! Eredményekről, gondokról, árnyalt véleményekről szól tehát a Térben és időben című beszélgetés.

A szépirodalmat Szunyog Zsuzsa, Bodnár Éva, Kulcsár Ferenc és a közelmúltban elhunyt Nagy Gáspár versei, valamint Balázs F. Attila novellája és Z. Németh István regényrészlete képviseli. A széppróza műfajánál említhetjük Duba Gyula Ősz a Dunán című írását, s szabálytalan naplójegyzetként Gál Sándor Történések című többrészes emlékezéseit, mely(ek)ben az író (folytatásban) „négy évtized hordalékát” sorakoztatja fel. Csanda Gábor Fejezetek a szlovákiai magyar irodalomból című értekezésében (3. rész) Tőzsér Árpád és Gál Sándor költészetét elemzi, Grendel Lajos Magyar líra és epika a 20. században című tanulmánya (13. rész) pedig Radnóti Miklós költészetével foglalkozik.

A kritikai rovatban Szalay Zoltán Grendel Lajos Tömegsír című regényével foglalkozik, Sorsok, kérdések, sorskérdések publicisztikai írásokban címmel pedig L. Erdélyi Margit mutatja be Fónod Zoltán Repedések a siratófalon című kötetét. A Vendégkritika rovat közli Elek Tibor írását az Irodalmi Jelen című folyóirat díjnyertes regényéről, Sigmund István Varjúszerenád című regényéről. Az Alkotóműhelyek, őrhelyek című rovat közli Csáky Károly tanulmányát Schoen Arnold munkásságáról, a Tallózóban pedig Bodor Béla kritikáját olvashatjuk Parti Nagy Lajos A fagyott kutya lába című kötetéről. A lapszámot Szilágyi Imre rézkarcaival illusztrálták. Az internet szerelmesei számára talán nem érdektelen megemlíteni, hogy az 50. évfolyamtól kezdődően a folyóirat új weboldalon is elérhető (www.irodalmiszemle.sk). (zsolt)