A Palócföld új számáról

A Próza és vidéke rovatban Novák Valantin regényrészlete (Páternoszter), valamint Gombár Endre kisprózája (Északon).

A Kutatóterületben Madácsy Piroska tanulmánya: „Nemzeti színjátszás, drámai magyarság” (1941). Hubay Miklós üzenetei; ugyanitt Németh Ványi Klári dolgozata: Dobos lovag, a Máramarosi Robin Hood. Jegyzetek Czóbel Minka A két aranyszál című regényének folklorisztikus elemei kapcsán.

A Találkozási pontok rovatban Időívek címmel Kovács Bodor Sándor beszélget Varga Mátyás költő, tanár, szerkesztő szerzetessel az Arcus Temporum fesztiválról. „Hihetetlenül jó viszonyba kerültünk a szlovák muzsikusokkal – mondja a fesztivál szervezője –, különösen Jozef Lupták csellistával – miközben a két ország között a feszültségek kiéleződtek, a fesztivál keretei között ennek nyoma sincs.”

A Kép-tér a lap belíveit illusztráló képzőművészeti anyaghoz kapcsolódik: a szám képei a 31. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat és a 4. RÓNART Nógrádsipeken kiállítás anyagából származnak. A rovatban Debreceni Boglárka és Matits Ferenc a Salgótarjáni Tavaszi Tárlat eddigi évtizedeit értékeli. A kritikai rovatban Tarján Tamás elemzi Fűzfa Balázs gimnáziumi irodalomtankönyv-sorozatát; Jenei Gyula Az időben rend van című verseskötetét Fűzfa Balázs ismerteti; aPannon tanulmányik 1. című (Géczi János és Horváth Géza szerkesztette) kötetet Boros Oszkár; Barna Dávid Egy magyar regény című regényéről Vass Norbert írt kritikát („A szövegtestnek jóformán a nyolcvan százalékát a kidolgozatlan, elnagyolt Móricztörténet teszi ki.”); Berka Attila Lada Béla nem hal meg regényéről Szekeres Szabolcs mondja el benyomását („Ez a keserű regény nem akar sokat mondani, de mégis könnyen érezhetjük úgy, hogy rólunk szól. Szüleink nemzedéke legalább megpróbálta megváltoztatni a világot, és törekedni arra, hogy jobb emberek legyünk.”); Simor András Vicsorgunk, hű farkasok című verseskönyvét Bereti Gábor; L. Damta Áron ismertetőjének tárgya egy antológia, a Zonda Tamás összeállította Nagyok árnyékában (alcíme szerint: Kismesterek és fűzfapoéták a XIX. századi Nógrádban); Madár János az Idő és mérték című Mirtse Zsuzsa-verseskötetet méltatja, végül Orbán György János a Zene, zene, zene című (Kocsis Zoltánnal beszélget Simon Erika) kötetet.

Tallós István