A Padlás a Tháliában

„Nekem itt van dolgom” – énekli mégis Rádiós (Tóbisz Titusz), és ez az „itt” legalább annyira jelenti Közép-Kelet-Európát, mint a konkrét helyszínt, a padlást, ahol a bolyongó szellemek (Nagy Kornélia, Ponty Tamás, Madarász Máté, Richtarcsík Mihály) végre megvárhatják a Révészt.

Két nappal a premier előtt már a kép és hang összeállt, a szellemek már kísértetiesen sápadtak, Süni (Márkus Judit) és Rádiós szimpatikus fiatalok, a gengszterből Révésszé váló Barrabás (Reiter Zoltán) pedig naivságával nyeri el a nézők szívét. Két nappal a premier előtt már villog a robot (Kia Katalin), és fontoskodik az utálatos házmester, Témüller (Illés Oszkár). Mamóka (Kövesdi Szabó Mária) szilvásgombóca az otthon varázsát erősíti, a detektív (Pólos Árpád) és segédje (Tóth Károly) pedig a hatalom szelét érezteti, ám ezt a fuvallatot a szellemes szellemek egykettőre elintézik.

Egy-egy mikrofon, egy-egy kamera próbálja elkapni a Padlás hangulatát, egy-egy újságíró les be a próbafolyamatba, hogy kedvcsinálóként beharangozhassa a leendő közönségnek a darabot. Nem mintha a Presser Gábor zenéjére írt musicalnek reklámra lenne szüksége. Itt inkább a lelkesedés és a jó énektudás számít, szerencsére a társulat ennek nincs híján. A padlás-hangulatot Laczó Henrietta díszletei és jelmezei, valamint Gyenes Ildikó koreográfiái is elősegítik, a fő varázsló pedig, aki a mese világába elvezet minket, Halasi Imre rendező, a Miskolci Nemzeti Színházból.