A Notre-Dame kincstára a Louvre-ban

A párizsi Notre-Dame kincsei – a kezdetektől Viollet-Le-Duc-ig című kiállítás október 18-tól január 29-ig várja a látogatókat a világ legnagyobb múzeumában. Mintegy 120 műkincs – liturgikus tárgyak és öltözetek, ereklyetartók, kéziratos könyvek – szerepelnek a kiállításon, mielőtt az újranyitásra visszaszállítják őket a székesegyház Jean-Baptiste Lassus és Eugene Viollet-Le-Duc által 1845 és 1850 között a kincstár számára épített neogótikus sekrestyéjébe. A kiállítás a kincstár történelmét foglalja össze a középkori kezdetektől a 19. századi újjászületésig, valamint a második császárság korabeli, Viollet-le-Duc keze alatti felvirágzásáig.

Hírnevét a kincstár az ott őrzött ereklyéknek – a Szent Koronának, azaz a töviskoszorúnak és a hagyomány szerint Jézus keresztjének darabjának – köszönheti, amelyek I. Napóleon császársága idején kerültek a Sainte-Chapelle-ből a Notre-Dame-ba. A kincstár nevezetes a francia ötvösművészetnek a 19. században összegyűjtött remekeiről is. Az első párizsi püspökség 3. századi megalapítása a hagyomány szerint Szent Dénes nevéhez fűződik.

A kincstárral kapcsolatos első emlékek a 6. századra nyúlnak vissza. A 9. században kerültek ide Párizs egyik első püspökének, a 4. században élő Szent Marcelnek a normann inváziók elől kimenekített ereklyéi. Röviddel 1100 után Jézus keresztjének egy darabját küldte Párizsba Jeruzsálemből Anselmus kanonok, a Szent Sír templomának papja és kántora.