A mű mint inspirációs forrás

Ezekre a kérdésekre kaphattak választ azok, akik péntek este részt vettek a 45. Kazinczy Napok egyik rendezvényén. A LitFest rendhagyó irodalmi est, második alkalommal épült bele a nyelvművelő napok műsorába, és ismét zsúfolt nézőtér előtt zajlott, ezúttal a Thália Színház Márai Stúdiójában. Az előkészületek hetek óta folytak: a fiatalok kaptak a szervezőktől néhány verset és prózai szöveget, és rajtuk állt, mit kezdenek velük. A képzőművészet és videoművészet iránt érdeklődő fiatalok vezetői Fecsó Szilárd és Komjáti Zsolt és Éliás Ádám büszkén mesélték, hogy ők tulajdonképpen feleslegesek voltak: mindenki önállóan választott szövegeket, és festette le benyomásait. Néhány izgalmas installációt is láthatott a közönség. Petrik Csenge Balázs F. Attila egyik versének ihletésére hat különböző, saját arcképével díszített kávéscsészével jellemezte önmagát, illetve mutatta be egy napját. Macorlig Dávid könyvekhez fűződő viszonyát ábrázolta néhány megperzselt kötet segítségével, Tancer Tamás és Bodnár Ádám pedig azt az objektet állította ki, amely egy Vida Gergely-vers által inspirált performansz része volt. A performanszt dokumentáló kisfilmet levetítették az est folyamán, majd Forgács Miklós olvasta fel a film hatására született versét – itt tehát egy konkrét mű hatására született másik mű szolgált alapanyagként egy harmadik műhöz.      Kísérleti filmek is születtek, ezek közül kiemelkedett a gömörhorkai Kerepesi Enikő alkotása, aki egy, a homlokára szerelt kis kamerával rögzítette egy napját, majd felgyorsítva prezentálta a végeredményt, mindezt Vida Gergely A szem útja című versének ihletésére.     A színház iránt érdeklődő fiatalok rövid jelenetekkel, átköltésekkel és megzenésített versekkel ejtették ámulatba a két jelen lévő hazai irodalmárt, Balázs F. Attilát és Forgács Miklóst, akik a bevezető beszélgetés során elárulták, hogy nagy izgalommal várják, mit váltottak ki írásaik a fiatalokból. Komoly sikert aratott Ferencei Boglárka verse, amely Balázs F. Attila Fény című elbeszélésére született, vagy az Isten elfelejtett kertje című vers, amelybe a Quimby egyik számának szövegét szőtték bele a fiatalok. A műsor ezen része Bodon Andrea és Fecsó Yvett vezetésével jött létre, zömmel ugyancsak a fiatalok önálló elképzeléseinek sorából.       A program zenei műhelyének vezetésével a szervezők már a múlt évben is Viszlai Tibort, a Szepsi Művészeti Alapisla tanárát bízták meg, aki a verseket azútttal is saját zenei megfogalmazásában hozta el, idén Matu Mónika éneke segítette.       Az öszeállításból nemcsak az derült ki, hogy vannak még olyan fiatalok, akiket érdekel a kortárs szépirodalom, hanem az is, hogy a fiataloknak közlendőjük van, bátran és kreatívan nyúltak az alapanyaghoz, ötleteiket magas színvonalon képesek megvalósítani, és nem illusztrálnak, hanem átértelmeznek.      A LitFest rendhagyó irodalmi est ötlete a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ és a Fecsó Pál Polgári Társulás talaján fogalmazódott meg. Az ötletgazda Fecsó Yvett elképzelése szerint a programba a lehető legtöbb művészeti ágat szeretnék bevonni. Idén főként a Márai Sándor Gimnázium diákjai vettek részt benne, de az a cél, hogy egyre több fiatal kapcsolódjon be az az irodalmi művek átdolgozásába.