A magyar irodalmakról

Muszaki okok miatt egyszerre jelent meg az Irodalmi Szemle márciusi és áprilisi száma. A márciusi számban Kányádi Sándor, Török Elemér, Kovács András Ferenc, Varga Imre és Ladik Katalin verseit olvashatjuk. Az emlékezés költészete címmel Duba Gyula értékeli Ozsvald Árpád munkásságát, Aich Péter pedig Vitám a röpirattal címmel Márai Sándor Röpirat a nemzetnevelés ügyében címu kötetérol mond vélemény. Közli a folyóirat Németh Zoltán beszélgetését Tozsér Árpáddal.

Az áprilisi számában Tornai József és Marsall László versei mellett Duba Gyula regényrészletét olvashatjuk, A borivás két módja címmel. Mindkét számban jelentkezik Öllos Edit, a Duett a dadával címu írásával, továbbá Fried István eszszéjét olvashatjuk (A Petofi – Vörösmarty váltáshoz). Alabán Ferenc írása – A kisebségi magyar irodalmak jelene és jövoje – azzal a kiadvánnyal foglalkozik, mely a közelmúltban jelent meg Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégén címmel. Az ebben megjelent tanulmányok alapján (Görömbei András és Szirák Péter tanulmányáról van szó) érinti a magyar irodalmi kánonok kérdését is. Áttekintést ad azokról az írásokról, melyek az egyes kisebbségi magyar irodalmak helyzetével foglalkoznak. A szlovákiai magyar írók közül Tozsér Árpád, Gál Sándor és Grendel Lajos munkássága érdemelt megkülönböztetett figyelmet.

Fónod Zoltán tanulmánya (Sorskérdéseink keresztútjain címmel) a kisebbségi magyar irodalom történelmi elozményeit és helyzetét vázolja fel Csehszlovákiában 1945 után. A Tallozó rovatban Mezey László Miklós írása Szeberényi Zoltán kétkötetes irodalomtörténetével foglalkozik. Közli a lap Koltai Tamás írását az Nemzeti Színházról és a Tragédia bemutatójáról. A kritika rovatban Tozsér Árpád méltatja Hizsnyai Zoltán új verseskötetét, mely Bárka és ladik címmel jelent meg. (dz)