A Kalligram legújabb számának tartalmából

A kis tetralógiát két kritika zárja: A kis kavics című Lovas Ildikó-regényről Tülkös Terézia és Mohácsi Árpád véleményét olvashatjuk.

Négy próza: Ferdinandy György, Sánta József és Papp-Zakor Ilka novellája, valamint Kőrösi Zoltán pályás iszkolásai: Történetek a titkos focikönyvből. Ízelítő az elsőből: „Nincsen szebb, mint ha az iménti ellenfelek egymásnak ajándékozzák a mezüket. Fáj még minden rúgás és könyöklés, bizsereg még minden csípés és lefejelés, csíp az izzadság, és kapar a torok, de mégis. A hátvéd a csatár trikóját akarja, a csatár a mindeddig a nyakában lihegő védővel cserél, a középpályások végre legálisan is kézbe vehetik az addig titokban ráncigált textilt…” (A leghíresebb mezcsere)

A kortárs magyar költészeti blokkban Borbély Szilárd verse, továbbá Szőcs Petra, Payer Imre és Kürti László versei.

Részlet Pavel Vilikovský A gonosz önéletrajza című regényéből (Hizsnyai Tóth Ildikó fordítása) és részlet Louis-Ferdinand Céline London bridge című regényéből (Szávai János fordítása).

Egy angol nyelvű kortárs költészeti blokk következik Csehy Zoltán tolmácsolásában, benne Edward Bond, Robert Adamson, Kirby Congdon és Jim Chapson verse.

Csemege a Kosztolányi-híveknek: a Jegyzetek Téglásról című, eddig kiadatlan Kosztolányi-szöveg. „Az az életvilág, amelynek fikciósan komponált változata az Esti Kornél-kötetben tárul föl, itt még a maga éles kontúrú, »szelídítetlen« változatában jelenik meg” – írja róla egyebek közt Lengyel András ugyanitt (Kosztolányi Dezső kiadatlan írása elé). Ízelítő a Kosztolányi-jegyzetekből: „Szabadkáról elmenet a pályaudvaron sokáig kotorászott az erszényében, hogy a cselédeknek borravalót adjon, de nem adott. Majd felém fordult és így szólt: – Mondd meg nekik, hogy adni akartam.”

Újabb novella, Natalja Kljucsareváé (Csöndes borzalom; Gyürky Katalin fordítása).

Egy terjedelmes kritikai recenziós-esszés résszel ér véget a szám; itt Szergej Dovlatov A kihelyezett tagozat című prózakötetéről (regény és novellák) Kalavszky Zsófia értekezik, Vasile Ernu Született Szovjetunióban című útikönyvéről Szilágyi Zsófia, Vladimir Nabokov Laura modellje című, csonkán maradt regényéről pedig Turi Márton. Balázs Imre József András Sándor könyvét – Bretonhídon Atlantiszba – ismerteti, Szalay Zoltán pedig a Fém című Bartók Imre-regényt. Az esszék és a recenziók közé ékelődik Gyürky Katalin tanulmánya: Az eszme nyelvi közvetítésének korlátai Dosztojevszkij A kamasz című regényében.
Szobi Ödön