A ház a lakók életének lenyomata

– mondta Kondor Tamás egyetemi oktató a Pozsonyi Magyar Galériában látható, A magyar népi építészet öröksége Horvátországban címmű kiállítás megnyitóján.
Kondor Tamás, a projekt vezetője és munkatársai a horvátországi magyarlakta falvakat járták, hogy felmérjék a magyar népi építészet még megmaradt értékeit. De nem csak ezért. A több évig tartó kutatási program jóval túlmutat a szűk értelemben vett szaktudományos eredményeken. A kutatásban résztvevők pályáztak, népfőiskolát hoztak létre, Pélmonostoron tájházat alapítottak, tanfolyamokat szerveznek, szakmát adnak az érdeklődők kezébe, próbálnak tenni azért, hogy a fiatalság helyben maradjon. Igyekeznek megértetni az emberekkel, hogy ami a múltjukhoz kötődik, az még az unokáik számára is érték lesz, ha vigyáznak rá.

„A baranyai háromszögben és Szlavóniában találhatók a horvátországi magyarság falvai. A kiállítás képein látható házak nemcsak a műszaki dokumentációt, hanem az épületek és az azokban élő családok több generációra visszamenő „életrajzát” is megjelenítik. Az épület ugyanis sosem pusztán műszaki létesítmény, hanem mindig a benne lakók életének, sorsának tükre, lenyomata. A ház és a benne lakó ember szerves egységét szem előtt tartva alakult ennek a kiállításnak az anyaga. Pozsonyban, ahol a belváros számtalan épülete, köve szól a magyar történelem jele korszakairól, különös akusztikája van ennek a kiállításnak” – hangsúlyozta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója.

A Magyar Egyesületek Szövetsége (Pélmonostor), valamint a Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kulturális Antropológia Építészeti Ismeretek tanszékének közös kiállítása február 15-ig tekinthető meg a Pozsonyi Magyar Galéria Május 1. téri kiállítótermében. (kl)