A gyűlölet anatómiája

Ezen az alapon fröcsög Martin Sperr német kortárs szerző darabja, a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból. Ismerős a cím? Talán a moziból. 1969- ben Peter Fleischmann rendezésében film készült a műből. Főszerepét, Abramot, a fiatal szerelőt, aki hosszú távollét után tér vissza falujába, maga Martin Sperr formálta meg, többek között Angela Winkler és Hanna Schygulla társaságában. A második világháború utáni Németországban játszódó dráma egy bajor falu előítéletekkel és ellenszenvvel terhelt közösségét mutatja be, amelyben még egy anya is azt kívánja: verjék csak halálra nem kívánatos fiát. Martin Sperr bátran rántja le a leplet a nácizmusból frissen kilábalt bajorokról, drámájában nem valami vadállat, hanem egy „olyan” ember ellen indul hajtóvadászat. Pedig Volker, a szolga kimondja: nem olyan szörnyű dolog az az „olyanság”, hiszen a háborúban ők is gyakran csinálták.

Abramon azonban ez sem segít. Leköpdösik, megszégyenítik, megalázzák.

Ezt a történetet állította színpadra Alföldi Róbert a budapesti Nemzeti Színházban, ezzel nyerte el a társulat az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón a szakmai zsűri és a közönség díjat, és ezt az előadást láthatják szeptember 26-án, hétfőn délután és este a nyitrai színházi fesztivál nézői.

„Nekem Nyitra nagyon fontos – közli Alföldi Róbert. – Rendezőként Nyitrán voltam először külföldön. A Sirályt vittük a fesztiválra, aztán Hamletet rendeztem az ottani színészekkel. Jó dolog, amikor az emberben felismernek valamit, hogy azt gondolják róla: neki ott a helye a fesztiválon. Ez különleges érzés nagyon. És most is az lesz, ennyi év után. Nagyszerű!”

Hogy mi alapján döntött a Vadászjelenetek megrendezése mellett?

„Tizenhat évesen láttam a filmet, s egyszer csak beúszott. Ismerős történet, ismerős figurákkal. Emlékszem, milyen nagy hatással volt rám. A szereposztás nálunk is erős: Molnár Piroska, Básti Juli, Tompos Kátya, Murányi Tünde, Söptei Andrea, Sinkó László, Hollósi Frigyes, Szarvas József, Hevér Gábor. A szexualitása miatt mindenki által megvetett Abramot Nyitrán is Stohl András játssza majd. Októberben Nagy Zsolt veszi át a szerepét. Komoly elismerése volt a színháznak, hogy az idei POSZT-on három előadásunkkal, köztük a Vadászjelenetekkel voltunk jelen. Ilyen még nem is volt a fesztivál történetében. A díjak pluszban jöttek. Ezt mindenki így élte meg.”

A Nemzeti Színház új játszóteret avatott Sperr drámájával. Az épület hatodik emeleti festőműhelyében, egyfajta közösségi pszichoterápiaként megy az előadás. A POSZT-on egy ipari csarnokban vitték közönség elé, Nyitrán egy szocreál művelődési házat kapott a csapat.

„Amikor elmentünk megnézni, lagzinak volt berendezve, de azonnal elfogadtuk. A pécsi helyszín is elég speciális volt, ez is az lesz. Nagyon ügyesek az emberek Nyitrán, jól megcsinálják majd a teret. Csak a járások fognak változni bizonyos fokig, de a lényeget ez nem érinti. A lényeg pedig arról szól, hogyan csúszunk bele valamibe, amibe nem akarunk belecsúszni. Elég, ha csak egy kicsit utálkozunk, poénkodva elkezdünk valakit csesztetni, amíg hirtelen azt nem vesszük észre, hogy már vadászpuskával rohanunk utána. Arra a kérdésre, hogy mi teszi gyűlölködővé, aljas módon intoleránssá az embert, több választ is kínál az előadás. El lehet gondolkodni, milyenek vagyunk.”

Lesz sör is, fasírt is az elején, meg jó kis sramlizene.

Ülünk majd egy elszegényedett faluban, ahol senki senkit nem szeret. Hűtlen asszonynak, menekült anyának, jól kereső irodai alkalmazottnak, lelkileg sérült fiúnak itt nincs nyugodt helye.

Az örökös áskálódás, a szűnni nem akaró egymásra mutogatás, a gyilkos indulat jó táptalaja mindenféle előítéletnek. A többi pedig, ami még ennél is rosszabb, már magától jön.

Mint kényelmes fotel helyett az igazi szalmazsák.