A dixie-király emlékére

A Benkó Dixieland Band (BDB) megszűnését kedden hivatalos közleményben jelentették be, amelyből azt is megtudtuk, hogy az elhunyt Benkó Sándor Kossuth- és Liszt-díjas művész emlékének megőrzésére családja művészeti alapítványt hoz létre. A BDB zenészei új formációt alapítottak Dixie Kings of Hungary néven. Valószínűleg a kassai koncert plakátján szerepel utoljára a Benkó Dixieland Band név, illetve az a zenekari fotó, amely 2015. december 15-ig volt aktuális.

Az emlékkoncerteket általában szomorúság és gyász lengi be, egy olyan vidám, kicsattanó életörömről szóló stílusnál, mint a dixieland azonban ez nyilván másképp lesz. A számok között vélhetően mesterüket méltatják majd a zenekar fiatalabb tagjai, akiket Benkó Sándor választott ki csalhatatlan érzékkel, az idősebb zenészek pedig nyilván felelevenítik a közös élményeket, kalandokat, sztorikat. Az egész egyszerre lesz szívszorító és kedves, szomorú és vidám, nosztalgiázós és jövőbe tekintő. Ez utóbbi szándék a BDB utódzenekarának nevéből is kiolvasható. Hiszen továbbra is ők Magyarországon a dixie királyai, a műfaj legjobbjai. Sőt, talán nem túlzunk, ha azt állítjuk, egész Európában nem játsszák a dixielandet hozzájuk fogható természetességgel, lazasággal, bájjal és persze profizmussal.

Ráadásul minden esély megvan arra, hogy Magyarország továbbra is dixieland-nagyhatalom maradjon. A már említett Benkó-alapítvány egyik célkitűzése ugyanis a kiemelkedően tehetséges fiatal zenészek támogatása Benkó Sándor munkásságának szellemiségében. Pályafutása során Benkó számos fiatal zenészt karolt fel, például a zenekar utolsó időszakának tagjait is. Különösebb sajtófelhajtás nélkül több muzsikus oktatási és megélhetési költségeit fedezte. A 75 éves korában elhunyt Benkó Sándor nevével fémjelzett alapítvány további célja, hogy katalogizálja, gondozza és kutathatóvá tegye azt a zenei és tárgyi örökséget, fényképet, írásos dokumentumot, film- és hanganyagot, hangszert, amelyek nem csupán a zenekar, de a teljes magyar zenei élet elmúlt 60 évének fontos kordokumentumai.

„Klasszicizálta a dixielandmuzsikát, a füstös kiskocsmákból a Zeneakadémia színpadára emelte. Ötletgazdag volt, gondolkodása előrevivő, munkabírása elképesztő, szervezőkészsége kiváló, életszemlélete optimista, magatartása példamutató volt” – mondta Benkó Sándorról kollégája, Nagy Jenő, aki több mint ötven éven át, 1957-től 2011-ig zenélt együtt vele. Felidézte, hogy együtt végezték el a budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnök Karát, az intézményben alakult meg 1957-ben a zenekar, Benkó pedig a zenéléssel párhuzamosan évtizedeken át dolgozott és oktatott az egyetemen. „Évente 180–250 koncertünk volt itthon és külföldön, játszottunk kis klubokban és fesztiválon 300 ezer ember előtt. Benkó Sándor nevét világszerte megismerték. Közvetlen, sztorizós stílusával közel hozta a színpadhoz a közönséget, miközben kezdettől fogva hitelesen dokumentálta az együttes munkáját, amelyet interaktív kiállításokon is az érdeklődők elé tárt” – sorolta Nagy Jenő.

Berki Tamás, aki énekesként mintegy négy évtizede állandó vendégfellépője volt a Benkó Dixieland Band koncertjeinek, azt emelte ki, hogy Benkó halálával egy egész intézmény ment el: a mérnökember, a vállalkozó, a klarinétos, a zenekar-alapító és -vezető, a lemezkiadó, a zenei rendező, a műsorvezető, a sorozatszerkesztő, a fiatal tehetségek felkutatója és támogatója, valamint a szervezőzseni. „Mindig megtalálta a legalkalmasabb embereket a zenekarba. Tevékenységét, rendkívüli jelentőségű kulturális misszióját bal- és jobboldalról is elismerték és díjazták. A televízió számára készített páratlan dzsessztörténeti sorozata tudományos és kulturális kontextusban is páratlan volt” – tette hozzá Berki.

A február 16-ai emlékkoncert helyszíne Kassa egyik legjobb akusztikájú koncertterme, a Művészetek Háza lesz, ahol Benkó Sándor utoljára 12 évvel ezelőtt lépett fel zenekarával egy fesztiválon, zsúfolt ház előtt. (juk, MTI)