<p>Százhúsz éve, 1896. május 1-jén nyílt meg a millennium lázában égő Budapesten a Vígszínház. A kiegyezés után világvárossá vált Budapesten az 1890-es évek elején három magyar nyelvű színház működött: az Astoriánál álló régi Nemzeti, az Erzsébet körúti Népszínház (a későbbi, felrobbantott Nemzeti) és az Operaház.</p>
120 éves a Vígszínház
A polgárság saját ízlésének megfelelő színházat akart, ehhez a döntő lökést az adta, hogy az utolsó német teátrum 1889 végén leégett, és új, ingyen telket kért a fővárostól.
Ezen felháborodva Fekete József, a Magyar Salon szerkesztője és Silberstein-Ötvös Adolf színikritikus mozgalmat indított a német színjátszás kiszorítására, új kőszínház felépítésére. A Vígszínház Egylet végül a kiépülő Nagykörúton, a Margit híd és a Nyugati pályaudvar között vásárolt telket. Itt sörkert állt, amelyet gőzmalmok, fatelepek, ócskapiacok és lebujok vettek körül. A lapok szerint két héttel a színháznyitás előtt olyan volt a környék, „mint egy amerikai gyarmatváros keletkezése első napjaiban”. A főváros első jelentős magánszínháza a színházépítésben már hatalmas jártasságot szerzett osztrák Fellner és Helmer cég neobarokk tervei szerint épült meg.
A nyitó előadáson Kozma Andor prológusa után Jókai Mór A Barangok, vagy a peoniai vajda című darabja került színre, és annak rendje s módja szerint megbukott, a május 6-i előadást megtisztelő I. Ferenc József is elszunyókált rajta, majd a szünetben távozott. Egy ideig úgy látszott, hogy a színház is erre a sorsra jut, az első két évet veszteséggel zárták, de a következő évadok már sikereket hoztak. A Vígszínház első igazgatója, Ditrói Mór Kolozsvárról érkezett Pestre, s a vidéki társulatok vezető színészeiből és fi atal tehetségekből az ország egyik legjobb társulatát kovácsolta össze. A társulatnak később tagja volt többek között Varsányi Irén, Csortos Gyula, Gombaszögi Ella és Frida, majd Jávor Pál, Darvas Lili, Muráti Lili, Somlay Artúr, Tolnay Klári, Kabos Gyula, Ráday Imre, Ajtay Andor ás Páger Antal.
A teátrum a magyar színjátszás fontos műhelye lett, itt játszottak először hétköznapi ruhában, természetes hangon és életszerű helyzetekben, de itt született meg a modern magyar polgári dráma is. A Vígből indult a világhír felé Molnár Ferenc, itt aratta sikereit darabjaival Heltai Jenő, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Szép Ernő, Lengyel Menyhért, Herczeg Ferenc, Hunyady Sándor. A Vígszínház játszott először Csehov-sorozatot és sok fontos külföldi szerzőt: Hauptmannt, Shaw-t, Pirandellót, Maughamot, Wilde-ot. (MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.