Véres végkifejlet

Gyermekét sirató anya BeszlanbanTASR/EPA-felvétel „A robbanóanyagokat, fegyvereket és lőszereket még a nyáron elhelyezték az iskolában, ahol építkezés folyt” – mondta el az észak-oszétiai különleges szolgálatok egyik tagja az Interfax orosz hírügynökségnek. Az illető közlése szerint tanúk, túlélő túszok elmesélték, hogy a szerdai túszejtés kezdete után nem sokkal a terroristák egy iskolai rejtekhelyről hozták elő a fegyvereiket.

Eközben számosan kommentálják a véres túszdráma körülményeit, következményeit. Az amerikai elnök szerint a beszlani túsztragédia is azt mutatja: az Egyesült Államoknak határozottnak kell maradnia a terrorizmussal szemben. Az amerikai elnök úgy fogalmazott: az Oroszországban történt véres túszdráma baljós módon bizonyítja, hogy mi a terrorizmus elleni háború tétje. – Éppen emiatt kell az Egyesült Államoknak erősnek és óvatosnak maradnia és nem szabad meghátrálnia. A terroristáknak felelniük kell tetteikért – mondta.

Elnökségének legsúlyosabb válságát éli át Vlagyimir Putyin – nyilatkozta a Der Spiegel német hírmagazin elektronikus kiadásának Klaus Segbers német politológus. A terrorcselekmények az orosz elnök szempontjából nagyon kedvezőtlen időpontban történnek. Putyin első ízben próbál Oroszországban szociális reformokat megvalósítani, a nyugdíjasok és a veteránok számos kedvezményét el akarják törölni. Putyin népszerűségi mutatója leszálló ágba került – közölte a szakértő. Szerinte az érzelmi okokon kívül vannak más szempontok is, amelyek miatt Oroszország nem adja fel Csecsenföldet. Egy sikeres csecsenföldi leválás többek között példaként szolgálhatna Ingusföld és Dagesztán számára. Ráadásul a túszejtők és támogatóik egy esetleges függetlenség után sem nyugodnának meg, s megpróbálnának a szomszédságban is iszlám hitre épülő államképződményeket létrehozni. Ezek a csoportok nem panaszkodhatnak pénzhiányra, az észak-kaukázusi harcosokat jemeni és szaúd-arábiai alapítványok pénzelik – közölte Segbers.

Közben Moszkva keményen bírálta a holland külügyminisztert, amiért tájékoztatást kért az észak-oszétiai túszdráma véres végkifejletének lefolyásáról. Az EU-elnökséget betöltő Hollandia nagykövetét bekérették a moszkvai külügyminisztériumba, magyarázatot kérve Bernard Bot előző napi, „szentségtörő” megjegyzéseire. Bot azt mondta, hogy az EU meg akarja tudni az orosz hatóságoktól, miként történhetett meg a tragédia. Előzőleg korainak vélte, hogy a pontos helyzet ismerete nélkül véleményt formáljon arról, hogyan cselekedtek az orosz hatóságok. Távolból nagyon nehéz megítélni, hogy a helyes döntést hoztak-e, vagy sem – mondta egy újságíró kérdésére.

Az orosz külügyminiszter szentségtörésnek nevezte holland kollégájának megjegyzéseit.

„A három órán át tartó tragédiát egyenes adásban közvetítették a televíziós csatornák. Mindenki számára világos volt, hogy a véres végkifejletet a terroristák provokálták ki. Idegeik felmondták a szolgálatot, és az ösztöneikre hallgattak. Vlagyimir Csizsov orosz külügyminiszter-helyettes magyarázatot kért Tiddo Hostee moszkvai holland nagykövettől, abból indulva ki, hogy Bot megjegyzései nem tükrözik az EU hivatalos álláspontját. Oroszországot bosszantja, hogy az EU bírálja csecsenföldi háborúját, amelyet a nemzetközi terrorellenes háború egyik frontjaként kíván elismertetni.

Orosz médiajelentések szerint Bot hágai válaszközleményében hangsúlyozta: csupán arra utalt, hogy az EU nem rendelkezett pontos információval, és elutasította annak kommentálását, miként kezelték a válságot az orosz hatóságok. „Részleteket szerettünk volna megtudni az orosz hatóságoktól, hogy segíthessünk egymásnak a harcolni a terrorizmussal a világ bármely táján.” (MTI)