Vállalkozóink jövője az EU-ban

A Magyar Köztársaság gazdasági minisztériuma helyettes államtitkári szinten képviseltette magát. Apatini Kornélné előadása főleg azoknak szólt, akik a két ország helyzetét akarták összehasonlítani, tekintettel arra, hogy a szomszédos országok a csatlakozás után egymással is harcot vívnak majd, hogy érvényesülhessenek az európai piacon.

Mindkét országot magas vállalkozói aktivitás jellemzi, a jövedelemtermelésben, árukivitelben játszott szerep azonban az EU tagállamokhoz képest elenyésző. Kelet-Szlovákiában és Észak-Magyarországon egyaránt jellemzőek a kényszervállalkozások és a szférában való alacsony foglalkoztatás. A vállalkozások szerkezete is eltér az uniós trendektől, mivel a két országban még mindig a szocialista nagyvállalatok struktúrái dívnak, sokan kényszerből kezdtek vállalkozásba, és magukkal vitték „rossz beidegződéseiket” a magánszférába. Ez a hozzáállás az uniós versenyközegben semmiképp sem szerencsés. A helyettes államtitkár elmondta, hogy míg az EU-ban egy átlagos kisvállalkozás hat főt foglalkoztat, Magyarországon ez a szám négy fő. Bár az utóbbi években nőtt az önfoglalkoztatók száma, ezek többnyire elmaradott eszközöket, esetleg az uniós tagállamokban kiselejtezett gépeket és berendezéseket használnak, és lélekben sokan még mindig úgy gondolják, a minőség nem olyan fontos tényező. Jellemző a tőkehiány, a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás lassú és nehézkes. Ráadásul a vállalkozók jelentős része alulinformált az uniós piac működésével kapcsolatban, nem ismerik a modern értékesítési marketing szabályait, vagy a termelés mellett nincs pénzük marketingszakértő alkalmazására.

Magas az állami támogatásra utaltság mértéke, sok kisvállalkozó képtelen megállni a saját lábán.

Apatini Kornélné szerint azonban a térség számos erősséggel is rendelkezik, ezeket a csatlakozást követően ki kell használnunk. Ilyen a kreativitás, az innovációs képesség. A vállalkozók zöme mára kellő tapasztalatokat szerzett, hiszen a derékhad már 6-7 éve önfenntartó. A térség lakói alkalmazkodóképességükről is messze földön híresek, ráadásul az az érdekes sajátosság is megfigyelhető, hogy az állami támogatásokra áhítozók megtanulták, honnan és hogyan lehet pénzhez jutni, ezért ha az uniós források megnyílnak, sokan gyakorlottan „rámozdulnak” ezekre.

Jó néhányan már most arra várnak, hogy az uniós csatlakozás után gyorsul a beruházások üteme, növekszik a termelékenység, bővül a foglalkoztatottság, új piacok nyílnak meg, és a technológia mellett beáramlik a know-how, azaz a szellemi tőke is. A szakemberek konjunktúrát jósolnak az építőiparban, ez természetesen a külföldi tőkebeáramlásnak lesz köszönhető. Az idegenforgalom szintén fellendül, ami kereskedelemnövekedést és a kézművesipar magához térését is jelentheti. „A többi uniós tagállam polgárai egyszerűen kíváncsiak lesznek ránk, újakra” – véli a helyettes államtitkár.

A könnyűiparra azonban várhatóan nehéz idők járnak majd, méghozzá az erősödő ázsiai konkurencia miatt, amely a ruhaipart, a cipőipart és a szórakoztató elektronikát sok helyütt térdre kényszerítheti. A fogyasztók igényei növekednek, fejlődik az informatika, a közlekedés, a szállítás és a szolgáltató szektor. Új szakemberek, uniós jogászok segítenek majd a vállalkozásoknak támogatásokat szerezni. „Pártállami fülünknek talán furcsán hangzik, de a lobbi-tevékenység Brüsz-szelben nagyon keresett foglalkozás lesz. A nagy cégeknek már vannak lobbistáik az unió fővárosában, a kicsik egyelőre inkább a kamarákon keresztül próbálnak boldogulni” – állítja Apatini Kornélné, hozzátéve, hogy a kisvállalkozók zöme nem tapasztalja meg saját bőrén az EU-s versenyhelyzetet. Többségük u-gyanis a helyi piacra termel, a helyi lakosságnak szolgáltat, így nehezen elképzelhető, hogy egy francia pék vetélytársa lehet kassai vagy szentendrei kollégájának. Persze a csatlakozás számukra is hoz változást, elsősorban a minőségi követelmények változása, az új szabványok és jogszabályok miatt. Ezért fontos, hogy mindenki időben megismerje a saját szakmájára vonatkozó új szabályokat.

A legnagyobb mérkőzés a középvállalkozókra vár, akik terjeszkedni akarnak, ám nemcsak a mostani tizenöt tagállamban működő kollégákkal kerülnek szembe, hanem az újonnan csatlakozó államok is konkurenciát jelentenek majd számukra.

„Épp ezért igyekezni kell minél hatékonyabban támogatni őket, adókedvezményekkel, kedvező hitelkonstrukciókkal, fejlesztési tőkével és szakmai tanácsadással. Nem szabad elfeledkezni a határon átnyúló együttműködésről sem, főleg a közös uniós tervezeteket illetően” – véli a magyar gazdasági minisztérium helyettes államtitkára