Válaszolni kell a bizonytalan jövőt illető kétségekre

London/Berlin/Párizs/Bécs/Mad-rid/Róma. A legtekintélyesebb európai lapokban tegnap a vezető téma a nizzai szerződésről megtartott írországi népszavazás volt. A kommentárok abban megegyeznek, hogy az ír elutasítás az öreg kontinens békés egyesítését hónapokkal, talán évekkel odázta volna el.

The Times: Korai az ünneplés, komoly akadályok állnak még az EU bővítésének útjában. Négy nagy kérdést – a versenypolitika terén felmerült vitákat, a közös mezőgazdasági politika reformjának problémáját, Kalinyingrád kérdését és a kettéosztott Ciprus csatlakozásának politikai vetületét – kell megoldani az EU decemberi koppenhágai csúcsértekezlete előtt, amely várhatóan rábólint az új tagok fölvételére. Hollandia, Spanyolország és Ausztria a bővítés feltartóztatásával fenyegetőzik, ha a versenypolitika terén a kelet-európai országok nem állnak be a sorba. A legtöbb tagjelölt az uniós szabályoknál szélesebb körű adókedvezményekkel bátorítja a befektetőket, amit a régi tagállamok tisztességtelen versenynek tartanak. Előrelépés a kérdésben nem várható a hollandiai és az ausztriai választások előtt.

Die Welt: Az ír népszavazás után is teljesen nyitott, hogy az új tagállamok milyen Európához csatlakoznak. Mi a helyzet a további integrációval, a további elmélyítéssel? Sok minden, ami az EU-ban jelen van, nem illik egy 25 vagy ennél is több tagállamból álló közösséghez. Miként érik el a kormányok megfegyelmezését, hogy az EU a kül- és biztonságpolitika szempontjából az USA komolyan veendő tárgyaló partnere legyen?

Frankfurter Rundschau: Félrevezetőek azok a sikerjelentések, amelyek szerint az írek megmentették a keleti bővítést. Az ír választó kevés fenntartást táplált a tíz új tagállam belépésével szemben. Ezen a héten más jellegű felvételi akadályok kerülnek előtérbe. Franciaország és Németország még mindig nem rendezte vitáját arról, hogy mi legyen az agrárpolitikával egy 25 tagú EU-ban. Hágában pedig nem utolsósorban a keleti bővítés finanszírozása miatt bomlott fel a kormány.

Le Figaro: Hárommillió ír nem fogja megakadályozni az unió 450 milliós lakosságát közös jövőjének felépítésében. Most, hogy ez az abszurd hipotézis lekerült a napirendről, sikerre kell vinni a bővítést. Ha a tizenöt tagú szervezet ilyen nehézkesen és kockázatosan működik, mi várható egy 25 vagy éppen 27 fős közösségben?

La Tribune: A francia lakosság, amely történelme során valódi befogadókészségről tett tanúbizonyságot, 13 évvel a berlini fal leomlása után az EU-államok közül a legnagyobb arányban utasítja el, hogy a közép-európai országok csatlakozzanak a közösséghez. Erről a kérdésről népszavazási kényszer híján nem ők, hanem választott vezetőik döntöttek, elmulasztva azt a kötelességüket, hogy a bővítés előnyei mellett érveljenek.

Kurier: Néhány nap múlva például a közvetlen támogatások kérdése kerül napirendre, s ott majd kiderül, mennyit ér az egyesült Európa a nagy tagállamoknak.

Die Presse: ĺrországban nem Európa győzött, hiszen a két népszavazás felszínre hozta a túl mély, túl gyors integrációval kapcsolatos aggályokat. Európának végre válaszolnia kell a bizonytalan jövőt illető kétségekre, mert az első baleset után a beteg most meggyógyult ugyan, de a sebhelyek maradnak.

El País: Az ír népszavazás tanulsága az, hogy más eljárásokat kell találni az EU alapokmányainak megváltoztatására anélkül, hogy a bővített EU-ban 470 millió európai sorsa ilyen mértékben függjön egy 4 milliós ország véleményétől.

La Razón: Az előző ír népszavazás negatív eredménye örökre Damoklész kardjaként lebeg az európai bürokraták feje felett, akik gyakran megfeledkeznek a polgárokról, és lenézik a kis országokat. Pedig az EU csak akkor lehet hatékony, ha a polgárok tiszteletén alapul.

Corriere della Sera: A bővítésért folyó versenyfutás még nem ért véget, sőt, újabb akadályokat kell majd legyőzni. Most az igazság hete kezdődik, amelyen eldől, hogy a néhány országban az utóbbi időben feltépett sebek fájdalommentesen begyógyulnak-e, avagy újabb sérülések keletkeznek. A színfalak mögött erősen érezhetőek a határidők kitolására irányuló hátráltató törekvések is.

Il Messaggero: A Keletről érkező új szelek megrengethetik Olaszország szegényebb, déli tartományait. Szardínia és Basilicata kieshet az uniós támogatásra jogosult régiók sorából. Valószínűleg megindul a külföldi munkaerő beáramlása is olasz földre, de annak méretei kisebbek lesznek, mint amilyenekkel Ausztriának és Németországnak kell majd számolnia.