UNIÓS HÉTKÖZNAPOK

Nem, mivel jelenleg nem létezik európai hadsereg. Annak ellenére, hogy az utóbbi években megkezdődött az EU közös biztonság- és védelempolitikájának kiépítése, a tagállamok a távolabbi jövőben sem tervezik közös európai hadsereg felállítását. Egy 1999-es döntés értelmében 2003-ig a tagállamok nemzeti védelmi eszközeiből önkéntesen felajánlott mintegy 60 000 főnyi gyorsan bevethető katonai erő és 5000 fős rendőri erő jön létre.

Kiszoríthatják-e a külföldi termékek a hazai árukat a piacról?

Igen is, meg nem is. Az áruk, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabadon áramolhatnak az EU tagországaiban. Az áruk tekintetében a csatlakozásig Szlovákia és az EU közti kereskedelem folyamatosan közeledik a teljes szabadkereskedelem felé. Ebben a vonatkozásban tehát a hazai gazdaságra és az áruk exportjára jótékonyan hat a belső piac szabályozásainak való megfelelés. Az érem másik oldala a várhatóan kiéleződő piaci verseny, amely a hazai árukat arra készteti majd, hogy felzárkózzanak – mind minőségi, mind marketing szempontból – az Európai Unióból érkező áruk színvonalához. Az EU szigorú fogyasztóvédelmi szabályozásainak azonban a szlovákiai áruk már ma is nagyobbrészt megfelelnek.

Hogyan biztosítja az EU a nők egyenjogúságát?

A nők és a férfiak egyenlő esélyeinek biztosítása az EU egyik legfontosabb politikai célja, melynek megvalósítása az európai integráció kezdete óta napirenden szerepel. Ennek érdekében napjainkra igen változatos jogi eszközrendszer alakult ki, számos kötelező jogszabály (8 irányelv), s még több nem kötelező jellegű ajánlás született meg. A probléma-orientált kötelező jogszabályok mellett a 90-es években meghonosodott az a horizontális („mainstreaming”) eljárás is, amely értelmében az esélyegyenlőség elvét szem előtt kell tartani más szakpolitikai döntésekben is. Az egyenlő esélyek érdekében a pozitív megkülönböztetés is alkalmazható. (k-r, ú)