Újságírósztrájk a BBC-nél elbocsátások miatt

A BBC már az év elején bejelentette, hogy a következő három évben a World Service 2400 munkatársa közül 650-et szélnek ereszt. A leépítéssel a BBC vezetése évi 46 millió fontot (14 milliárd forintot) kíván megtakarítani.

Az 1932-ben alapított Világszolgálat jelenleg évente 272 millió fontos működési költségeit - ellentétben a BBC kizárólag előfizetési díjakból és a saját gyártású műsorok értékesítéséből finanszírozott hazai műsorszolgáltatásával - teljes egészében a brit külügyminisztérium fedezi. A tavaly májusi választásokon hatalomra került konzervatív-liberális kormánykoalíció azonban a munkáspárti elődtől örökölt súlyos költségvetési helyzet miatt általános kiadáscsökkentési programba kezdett, amely a külügyi tárcát is erőteljesen sújtja. A minisztérium a takarékossági intézkedések keretében csökkentette a BBC World Service működésére szánt juttatásokat is.

A pénteki sztrájk következtében a BBC első számú közéleti-politikai rádiócsatornájának - Radio 4 - reggeli háromórás politikai hír- és magazinműsora, a Today a szokásos hat óra helyett egy órával később kezdődött, és elmaradt a BBC televízió egyes csatornájának reggeli magazinja is; ehelyett a BBC hírtelevíziójának - BBC News - műsorát közvetítették.

A BBC News hírműsora is szegényesebb volt a szokásosnál; a csatorna péntek délelőtt például aktuális hírek helyett összefoglalót sugárzott Vilmos herceg - Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia - és felesége, Katalin hercegnő múlt heti észak-amerikai látogatásáról.

A takarékossági programnak sok idegen nyelvű - köztük kelet-európai - adás is áldozatául esik: a tervek szerint megszűnnek a szerb, az albán, a macedón, valamint a karibi térségbe sugárzott angol és az Afrikába irányuló portugál nyelvű adások. Ezek az osztályok teljesen beszüntetik tevékenységüket, vagyis programjaik sem rádión, sem a BBC külföldre irányuló internetes műsorszolgáltatásában nem lesznek elérhetők.

Emellett megszűnik az orosz, az ukrán, a mandarin-kínai, a török, a vietnámi, az azeri és a Kubába irányuló spanyol adás is, de ez az intézkedés csak az érintett nyelvek rádiós programjait érinti, az online műsortovábbítást nem.

A BBC Világszolgálata már 2005 végén bezárta a magyar, a bolgár, a horvát, a cseh, a görög, a kazah, a lengyel, a szlovák, a szlovén és a thai szekciót is.

Nigel Chapman, a World Service akkori igazgatója a lépést annak idején azzal indokolta, hogy a BBC kelet-európai adásai a hidegháború idején "a szabad, független információ jelzőfényei voltak", azóta azonban ezek az országok átalakultak, sok közülük az EU tagja lett, független médiájuk virágzik, lakosságuknak valós választási lehetőség