Újjáélesztett francia–német tengely

Jacques Chirac a német–francia kibékülést és együttműködést rögzítő Élysée-szerződés negyvenedik évfordulója alkalmából Párizsban megtartott rendkívüli együttes minisztertanács után, Gerhard Schröder német kancellár jelenlétében nyilatkozott. A nemzetközi sajtóértekezleten Chirac leszögezte, hogy a közösen vallott német–francia álláspont két pilléren nyugszik: az első szerint a krízishelyzettel kapcsolatos valamennyi döntést kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatott meghozni, mégpedig a világszervezet fegyverzetellenőreinek iraki tevékenységét összefoglaló beszámoló ismeretében. A másik annak rögzítése, hogy a háború mindig a kudarc tényének beismerését jelenti, azaz a lehető legrosszabb megoldás, ezért mindent meg kell tenni e választás elkerüléséért. Schröder német kancellár kedden este először zárta ki nyíltan és nagy nyilvánosság előtt, hogy Németország igennel szavazna az BT-ben egy esetleges iraki háborúra, ha sor kerülne ilyen szavazásra. „Németország nem szavaz meg a Biztonsági Tanácsban háborút legitimizáló határozatot” – fogalmazott a kancellár. Schröder először vallott színt abban a kérdésben, hogy Berlin miként is foglalna állást az ENSZ 15 tagú testületében, ha az 1441-es határozaton kívül újabb határozat elfogadására kerülne sor. Schröder most azt bizonygatta, hogy nincs még egy ország, amely annyira kivenné részét a béke biztosításából, mint a németek. Berlin jelenleg kétmilliárd eurót költ nemzetközi missziókra, s szerinte annak, aki ennyire elkötelezi magát, jogában áll partnereinek azt mondani: „Rossz úton jártok.”

Hírügynökségek példa nélkülinek minősítették a két kormány és a két parlament együttes ülését, azt, hogy az Élysée-szerződés negyvenedik évfordulója alkalmából tegnap kiadott nyilatkozatot a francia és a német törvényhozás több mint kilencszáz képviselőjének jelenlétében olvasták fel, a versailles-i királyi palota nagy tanácskozótermében. Chirac és Schröder szerint ez történelmi lépés azon az úton, amelyre Charles de Gaulle tábornok és Konrad Adenauer NSZK-kancellár vállalkozott, amikor 1963. január 22-én, ádáz háborúskodások után a béke megteremtéséről döntött.

A tegnapi deklaráció felsorolja a biztonság- és külpolitikai, menekültügyi együttműködés főbb elemeit, tovább bővítve a két legstabilabb európai ország kétoldalú viszonyának aspektusait. Megállapítja, Németország és Franciaország jövőjét nem lehet elválasztani a kibővített és megerősödött Európai Unióban sem. Párizs és Berlin ezért felszólítja európai partnereit, hogy csatlakozzanak „az Európa jövőjéről alkotott közös víziójukhoz”. Megerősítették: intenzíven készülnek az EU bővítésére, s ennek kapcsán külön kiemelték Romániát és Bulgáriát. Kötelezettséget vállaltak arra, hogy támogatni fogják a nyelvi pluralizmus érvényesülését az európai intézményekben, ugyanakkor mindent megtesznek a német és francia nyelv használatának erősítéséért. A német és a francia kormány az együttműködés erősítése érdekében megegyezett abban, hogy az egyik kormány bármely tagja részt vehet a másik ország kormányának ülésén, ha azt a tárgyalt programpontok lehetővé teszik. Felszólították minisztereiket, hogy a törvényelőkészítés során egyeztessenek a partnerország illetékes tárcavezetőjével. A dokumentum lehetővé teszi a kettős állampolgárság bevezetését mindkét ország lakosai számára. A nyilatkozat január 22-ét francia–német nappá nyilvánította. (MTI, TASR)