Új EU-ajánlat nélkül

Hongkong. Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tegnap kezdődött értekezlete előtt megerősítette: az unió Hongkongban nem tesz új ajánlatot a mezőgazdasági importvámok csökkentésére, ahogyan azt sokan követelik.

A WTO egyhetes hongkongi miniszteri értekezletén 150 ország küldöttei vesznek részt. A napirend gyakorlatilag az egész világkereskedelmet felöleli, fókuszban azonban a mezőgazdasági termékek kereskedelme áll, mint a legérzékenyebb téma a fejlett és fejlődő országok számára egyaránt. Ez a 6. konferencia azóta, hogy az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt (GATT) 1995-ben felváltotta az immár szervezetként működő WTO. A mostani találkozó legfontosabb témája a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizálása.

A fejlődők célja a fejlett országok piactorzító agrártámogatásainak csökkentése, a jelenleginél sokkal alacsonyabb importkorlátozások elérése. A támogatások terén már konkrét számok vannak forgalomban arról, hogy a csökkentéseknek milyen arányúaknak kellene lenniük: az EU 70 százalékot, az USA 60 százalékot ajánlott. Ugyanakkor még számos részletkérdés vár kidolgozásra ezzel kapcsolatban, hogy a felajánlott csökkentéseknek tényleges hatásuk legyen az agrártermékek kereskedelmére. A fejlődők főleg az EU-ra és az USA-ra mutogatnak, mint amelyek makacs támogatási politikájukkal torzítják a nemzetközi mezőgazdasági kereskedelmet, de a többi ország sem ártatlan. A külső szemlélő nehezen igazodik el a támogatások rendszerében, amelyeknek egyes elemei rejtve maradnak, illetve a hazai termelők haszna közvetlenül nem számszerűsíthető.

Az OECD ismeretei szerint a köztámogatás a gazdálkodók mezőgazdaságból származó jövedelmének 34 százalékát teszi ki az EU-ban, 17 százalékát az USA-ban, 4 százalékát Ausztráliában, 3 százalékát Brazíliában, 2 százalékát Új Zélandon, illetve 30 százalékát az OECD-tagországok átlagában. Az EU és az EU-beli termelők álláspontja szerint azonban ezek a számok félrevezetők, mivel csak a közvetlen támogatásokat tartalmazzák.

Az EU szerint különösen Kanadában, Ausztráliában és Új Zélandon fontos az állami exportmonopóliumok szerepe a közvetett támogatásokban, a piac eltérítésében, illetve a veszteség elleni garanciák nyújtásában. Közben Amerikában a közvetlen támogatások az idén várhatóan 9,3 milliárd dollárral nőnek, 22,6 milliárd dollárra.

További torzító elem a vám, amely erős közvetett támogatás lehet a hazai termelők számára: ebben valószínűleg Japán jár az élen a rizs 778 százalékos behozatali vámjával. Szinte minden ország nem kereskedelmi jellegű, egészségügyi és minőségi indokú behozatali korlátozásokkal, tilalmakkal is védi saját termelőit.