Trumpnak tíz perce lesz, ha Kim kilő egy rakétát Los Angelesre

A forgatókönyv már ismerős: kora reggel rakétát lőnek ki Észak-Koreából, aztán valahol a Csendes-óceánba zuhan. De mi történne, ha Phenjan nem csak tesztelné a rakétáit? Az AP amerikai hírügynökség az Aggódó Tudósok Uniójának szakembereit kérdezte Kim Dzsong Un rakétaprogramjából. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"276131","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"302","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Észak-Korea – Szöul: 6 perc Észak-Korea a demilitarizált övezettől kissé északabbra telepített tüzérséggel túszként bánhat a dél-koreai fővárossal, a tízmilliós Szöullal. A város mindössze 40-60 kilométerre fekszik a demilitarizált zónától, a lövedékek hat perc alatt érhetnének célba.  A becslések eltérőek arról, hogy mekkora kárt okozhat egy ilyen támadás, de mindenképp tetemeset, még ha Phenjan állításával ellentétben nem is változtatná Szöult hamutengerré. Szöul védelme lyukacsos. Patriot rakétaelhárító föld-levegő ütegekkel védik, de azokat rövid hatótávolságú, szovjet fejlesztésű, a NATO-kód nyomán Scudként ismert rakéták ellen szánják. Észak-koreai tüzérségi támadás esetén nem mennének sokra velük. A Dél-Koreába szánt, sokat emlegetett, kifinomult THAAD típusú rakétavédelmi komplexum szintén nem lenne képes megvédeni Szöult tüzérségi tűzzel, vagy rakétákkal szemben jelenlegi telepítési helyéről. Nem ilyesmire tervezték. Észak-Korea vegyi vagy biológiai robbanófejekkel is lecsaphat Dél-Koreára, s felmerült az amerikai haditengerészet által is használt kikötő, Puszan megtámadásának lehetősége is. Tokió: 10-11 perc Japánnak szintén vannak Patriot ütegei, például Tokió belvárosában is. Az Egyesült Államokkal fejlesztette ki a hadihajókra telepíthető Aegis rendszert, amelyet ötezer kilométernél kisebb hatótávolságú rakéták elfogására terveztek. A Patriotokat arra szánják, hogy az ellenséges rakétát a röppálya végső szakaszában kapja el, a becsapódás előtt, ha az Aegis hajókra telepített SM-3-as rakétáinak nem sikerülne azokat hatástalanítani távolabb. Továbbra sem ismert, hogy Phenjan rendelkezik-e működő nukleáris robbanófejjel, nem csak valamiféle nukleáris szerkezettel, amelyet laboratóriumi körülmények között felrobbantanak egy alagútban. Súlyos kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ez a réteges védelem, még ha a THAAD rendszer erősíti is, képes-e megbízható rakétapajzsként működni. Kérdés, képes-e leküzdeni az ellenség, ha egyszerre, kirajzásszerűen, több rakétával támad. Észak-Korea tisztában van a másik oldal ilyen félelmével, márciusban egyszerre négy közepes hatótávolságú Scud ER rakétát irányított a Japán-tenger fölé. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"276132","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"276","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] San Francisco: 30-34 perc Az interkontinentális ballisztikus rakéta hatótávolsága minimum 5500 kilométer. Észak-Koreának jelenleg nincs ilyen rakétája – legalábbis így tudják a szakemberek, de a vasárnap felbocsátott rakéta közelében van ennek a paraméternek. Szakemberek szerint mintegy 4500 kilométerre repülhetett volna, ha maximális röppályára állítják. Ez elegendő arra, hogy körülbelül 15 perc alatt elérje Guamot, az Egyesült Államok kulcsfontosságú katonai támaszpontját a Csendes-óceánon. Egy interkontinentális rakéta számára az első 5500 kilométer megtétele valamivel több mint húsz percet vesz igénybe. Ha egy körülbelül tízezer kilométerre lévő célpontra lövik ki, kevesebb mint harminc perc alatt éri el a célpontot. 33-34 percre becsülik útját az amerikai nyugati partig, de rövidebb is lehet: kevesebb mint harminc perc alatt érheti el Seattle-t (8000 kilométer) és Los Angelest (9000 kilométer). A tudósok abból indulnak ki, hogy Észak-Korea a saját területéről bocsátja útjukra a rakétákat. A távolság problémáját megkerülendő, illetve a rejtőzködést segítendő, Észak-Korea dolgozik a tengeralattjáróról felbocsátható ballisztikus rakétáján. Még évekig eltart, amíg lesz tengeralattjáróról felbocsátható, bevethető rakétája, de a múlt évben már sikeresen kipróbált egyet. Kevesebb mint 11 ezer kilométer az Észak-Korea és New York, illetve Washington közötti távolság, ez 38-39 percet jelent. Az USA nagyrészt szárazföldi rakétavédelmi rendszerre bízza magát az interkontinentális rakéták elfogásában. Ezt szolgálja a kaliforniai Vandenberg légi támaszpont és az alaszkai Fort Greely. A másik nagy kérdés, hogy mit válaszolna az amerikai elnök, az időkeretek szűkösek. Még interkontinentális rakéták esetében is sok lépést kell megtenni az esemény felderítésére, körülbelül tíz perce lenne az elnöknek annak eldöntésére, hogy szükség van-e megtorló csapásra. A szárazföldi interkontinentális rakéták öt percen belül a levegőben lehetnek, a tengeralattjáróra telepítettek 15 percen belül. Ha egyszer felbocsátották, visszaparancsolni már nem lehet őket.