Trump tarolt, Clinton célba ért

Washington. Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns egyértelmű diadalt aratott az amerikai előválasz-tások keddi fordulójában, ötből öt államban nyerve meg a választásokat, a demokra-táknál Hillary Clinton ötből négy államban győzött.

Donald Trump sikerét jelzi, hogy a Marylandben, Pennsylvaniában, Delaware-ban, Connecticutban és Rhode Islanden megtartott választások közül háromban is 60% fölötti támogatottsággal lett az övé a győzelem. A New York-i milliárdos győzelmét ugyan előre jelezték, de ilyen nagyarányú diadalra nem számítottak az elemzők. Trump két vetélytársa – Ted Cruz texasi szenátor és John Kasich ohiói kormányzó – meglehetősen rosszul teljesített. Az elemzőket meglepte, hogy öt államból négyben nem a pártelit által támogatott Ted Cruz texasi szenátor, hanem John Kasich ohiói kormányzó végzett a második helyen. Trumpnak már 950 delegátusa van, az automatikus elnökjelöltséghez a republikánusoknál szükséges 1237 támogató delegátusból, míg Ted Cruz 560, John Kasich 153 küldött támogatását élvezi, s Kasichnek gyakorlatilag már nincs lehetősége arra, hogy a párt elnökjelöltje legyen. Ettől függetlenül a két jelölt szövetségre lép Trump ellen. Az egyezség igazi tesztje jövő kedden, Indianában, a következő előválasztáson lesz. A hatalmas középnyugati állam a Trump-ellenes erők egyik utolsó esélye arra, hogy megállítsák a folyamatosan idegen- és nőgyűlölő nézeteit hangoztató jelöltet.

A Demokrata Párt várható elnökjelöltje, Hillary Clinton biztos győzelmet aratott négy államban, Rhode Island államot azonban vetélytársa, Bernie Sanders vermonti szenátor „vitte el”. Először fordult elő a kampányban, hogy Clinton Sanderst dicsérte, kiemelve, hogy egyetértenek a párt újraegyesítésének szükségességében, a klímavédelem és a melegek jogainak kérdésében. Bernie Sanders közleményben gratulált Hillary Clintonnak, de leszögezte: nem adja fel a küzdelmet, nem száll ki a versenyből. A demokrata oldalon Clinton elnökjelöltsége – hacsak nem történik rendkívüli esemény – immár megkérdőjelezhetetlen. A volt külügyminiszter az eddigi választási folyamatban 2137 küldöttet állított maga mellé, míg Sanders csak 1306 delegátust gyűjthetett be. Az elnökjelöltséghez a Demokrata Pártban 2383 delegátusra van szükség.

Bernie Sanders szenátornak immár nincs esélye arra, hogy a demokraták elnökjelöltje legyen. A 74 éves politikus azonban egy nem is jelentéktelen versenyben győztes lett. A Harvard Egyetem felmérést készített a napokban, s a kutatás következtetései azt sugalmazzák, hogy Sanders mélységesen megváltoztatta az ún. ezredfordulós nemzedék, azaz az 1980 után születettek gondolkodását a politikáról. S egyúttal aktivizálta e mindmostanáig passzívnak és politikaellenesnek tartott generációkat. A Harvard Egyetem kutatói szerint a 18–29 év közti fiatalok elsöprő többségének messze Sanders a legnépszerűbb elnökjelölt-aspiráns. „A szenátor nem a pártot tolja balra, egy egész nemzedéket baloldalra visz” – fogalmazott John Della Volpe, a Harvard kutatási igazgatója. Egyre többen értenek egyet vele abban, hogy az alapvető egészségügyi biztosításhoz mindenkinek joga van, hogy állampolgári jog a lakhatás és az élelmiszerhez jutás, és ezeket az alapvető szükségleteket a kormányzatnak kell biztosítania, s a mindenkori kormánynak kötelezően többet kell költenie a költségvetésből a szegénység leküzdésére. Ezeket az elveket Sanders soha nem rejtette véka alá.