Trump hazai gazdasági tervei gyengítik a feltörekvő piaci valutákat

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai pénteken összeállított tanulmányukban felidézik, hogy sok feltörekvő piaci fizetőeszköz súlyosan megszenvedte az amerikai elnökválasztás kimenetelét.     A mexikói peso, az indiai rúpia és a török líra egyaránt mélységi dollárárfolyam-rekordokra gyengült az elmúlt két hétben, a kínai jüan 18 éve nem volt ilyen gyenge a dollárral szemben, több jegybank devizapiaci beavatkozásokat hajtott végre, és a piacokon olyan híresztelések terjednek, hogy a malajziai hatóságok tőkekorlátozások bevezetését tervezik.

Adódna a magyarázat, hogy ezt az eladási hullámot azok a félelmek hajtják, amelyeket a piac Donald Trump feltételezett majdani külpolitikai és külkereskedelmi irányvonala miatt táplál. Ez valószínűleg jelentős részben magyarázza a mexikói peso dollárárfolyamának kétszámjegyű százalékos gyengülését, más feltörekvő piaci valuták eséséért azonban a jelek szerint inkább Trump hazai szakpolitikai tervei a felelősek - vélekednek pénteki helyzetértékelésükben a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint ugyanis az irányadó tízéves amerikai kincstárjegyek hozamát az elnökválasztás óta hozzávetőleg 40 bázisponttal emelte az a várakozás, hogy Trump lazítani fogja az amerikai költségvetési politikát, és ez az amerikai monetáris politika gyorsabb ütemű szigorítását teszi majd szükségessé. Ezzel összefüggésben azoknak a feltörekvő térségi országoknak a valutái teljesítenek érzékelhetően gyengébben, amelyeknek külső fizetési pozíciója ingatag; ez Európából különösen Törökországra igaz - áll a Capital Economics pénteki elemzésében.

A ház londoni elemzői közölték, hogy jövőre az amerikai kincstárjegyhozamok és a dollár további emelkedését, ezzel párhuzamosan a török líra folytatódó gyengülését várják, de valószínűsítik azt is, hogy a dollárral szemben a közép-európai fizetőeszközök is "küzdelmes" időszak előtt állnak, tekintettel a szintén "gyengélkedő" euróhoz fűződő szoros kapcsolatukra.

Más nagy londoni házak ugyanakkor a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök kilátásba helyezett külkereskedelmi politikájának hazai növekedési kockázataira is felhívták a figyelmet.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics szakértői Trump elképzeléseinek hosszú távú reálgazdasági hatását modellezték különböző forgatókönyv-változatok alapján. 

A cég legkedvezőtlenebb forgatókönyve azzal számol, hogy az amerikai kormány a kínai és a mexikói importra 45, illetve 35 százalékos, a dél-koreai és az indiai importra egyaránt 20 százalékos vámokat vet ki Trump teljes hivatali idejére, és ezt hasonló ellenintézkedések követik az érintett országok részéről.

Az Oxford Ecomomics modellszámításai szerint e forgatókönyv esetén az amerikai gazdaság 2018 végére recesszióba kerülne, és 2020 végére az amerikai hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 5 százalékkal lenne alacsonyabb a kereskedelmi háború elkerülésével számoló alapeseti előrejelzésnél.