Tréfás kedvű pakisztáni kamasz

Iszlámábád/Washington. Szombaton is teljes volt a bizonytalanság a Pakisztánban elrabolt amerikai újságíró, Daniel Pearl sorsát illetően. A CNN amerikai hírtelevízió szerint állítólagos fogva tartói – közép-európai idő szerint szombat hajnalban – elektronikus levélben azt közölték, hogy megölték túszukat. A pakisztáni rendőrség a szombatra virradó éjszaka több száz emberét mozgósítva átkutatta Karacsi 300 temetőjét, de nem talált olyan nyomot, amely megerősítette volna az újságíró halálhírét. Pearl fogva tartói a levélben azt állították, hogy az újságíró holttestét egy temetőben hagyták. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője csupán annyit közölt, hogy Washington nem tudja megerősíteni a CNN hírét. A szóvivő úgy vélte, hogy álhír lehetett az elektronikus levélben, amit azzal magyarázott, hogy az üzenetet – a korábbiaktól eltérően – nem juttatták el a pakisztáni sajtóhoz, illetve az emberrablók nem küldtek fényképet Pearl holttestéről. Tegnapra kiderült: indokolt volt ez a feltételezés, ugyanis a pakisztáni rendőrség őrizetbe vett három embert, akik e-mailen és telefonon üzeneteket küldtek az elrabolt újságíróról, illetve követeléseket támasztottak szabadon bocsátásával kapcsolatban. Moinuddin Haider pakisztáni belügyminiszter azt közölte, hogy sikerült azonosítani és elfogni azt a férfit, aki pénteken felhívta az USA karacsi főkonzulátusát, és kétmillió dollár váltságdíjat követelt. Továbbá horogra kerültek azoknak az e-maileknek a szerzői is, amelyek a The Wall Street Journal és más külföldi lapok szerkesztőségébe érkeztek, és Pearl halálhírét közölték. Az őrizetbe vett személyek pakisztáni állampolgárok, s a miniszter szerint egyikük sem tagja semmiféle muzulmán szélsőséges csoportnak. Kihallgatásukban részt vesznek az FBI munkatársai is. A pakisztáni rendőrség közben megállapította: csak ostoba tréfa, ugratás volt az a szombati e-mail, amelynek elküldője egy talányos félmondatot üzent a pakisztáni tömegtájékoztató eszközöknek. Arról szólt az üzenet, hogy Pearl „talán életben van még”. Az elektronikus üzenetet egy karacsi serdülő fiú küldte, és csupán ugratni akarta az újságírókat és a nyomozókat.