Tömegesen végezték ki az örményeket az Oszmán Birodalomban

A szófiai törvényhozás határozata szerint Bulgária "elismeri az örmények Oszmán Birodalom általi, 1915-1922 közötti tömeges kivégzését". A parlamenti nyilatkozatban április 24-ét az örmény áldozatokról való megemlékezés napjává nyilvánították. A képviselők 157:36 arányban fogadták el a javaslatot.

A bolgár parlamentben a határozat elfogadása után egyperces néma csenddel emlékeztek meg a tömegmészárlás áldozatairól. A török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért párt képviselői ekkor kivonultak az ülésteremből - írta a The Sofia Globe angol nyelvű helyi hírportál.

Az Ataka ultranacionalista párt 2006 óta nyolcszor nyújtott be olyan határozati javaslatot, amelyben az "örmény népirtás" kifejezés szerepelt volna. Az Európai Unión belül Bulgária társadalmában a legmagasabb a muzulmánok aránya, az ország lakosainak 13 százaléka muszlim, akiknek a többsége a török kisebbséghez tartozik és rendkívül szoros kapcsolatokat ápol a szomszédos Törökországgal.

1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom hatóságai tömegesen legyilkolták az örmény lakosság egy részét. Ezt az utóbbi évtizedekben több mint 20 ország hivatalosan elismerte népirtásként, Törökország viszont következetesen visszautasítja, hogy a történteket tervezett genocídiumnak nevezzék. A két év alatt és még utána is, 1922-ig legalább egymillió, örmény források szerint 1,5 millió örmény halt meg a deportálások, halálmenetek és tömeggyilkosságok során, százezrek kerestek menedéket külföldön.

Népirtásnak bélyegezte a német parlament 

Népirtásnak bélyegezte Németország parlamentje pénteken azt, hogy az Oszmán Birodalom területén száz éve megöltek másfél millió örményt.

Németország korábban mindig kerülte, hogy genocídiumnak minősítse a történteket. Megváltozott állásfoglalásával Berlin azt kockáztatja, hogy igencsak megromolhat a viszonya Törökországgal, akár diplomáciai kapcsolatai is megszakadhatnak vele, holott nagyszámú török él Németországban: 3,5 millió török állampolgárságú vagy legalábbis etnikai gyökerű ember.

A genocídium szó különösen rossz emlékű Németországban, mivel a II. világháború alatt a nácik 6 millió embert irtottak ki, zömmel zsidókat. Berlin sokáig elzárkózott attól, hogy ezzel illesse az örmények tömeges kivégzését.
 

"Népirtás az, ami az első világháború derekán történt az ottomán birodalomban a világ szeme láttára" - hangoztatta Norbert Lammert, a Bundestag elnöke az ezzel kapcsolatos parlamenti vita kezdetén. A parlament túlnyomó többséggel fogadta el azt a javaslatot, hogy a történteket népirtásnak nyilvánítsák. 
 

Joachim Gauck német államfő szintén használta a genocídium szót egy csütörtöki beszédében, megjegyezve ugyanakkor, hogy Németország is hibáztatható valamelyest a történtekért, hiszen az ottomán birodalom szövetségese volt az első világháborúban. 
 

A szinte teljes egészében muszlim vallású Törökország tagadja, hogy népirtást követett volna el. Állítása szerint nem folyt szervezett hadjárat az örmények kiirtására, akik a keresztény hitet vallják. Ankara szerint nincs bizonyíték arra, hogy létezett az örmények kiirtását elrendelő parancs az ottomán birodalom vezetésétől.

Erdogan: "osztozom az örmények fájdalmában"

"Osztozom az örmények fájdalmában" - hangsúlyozta az egykori Oszmán Birodalom területén az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok kezdetének századik évfordulója alkalmából Recep Tayyip Erdogan török államfő pénteken Isztambulban közzétett nyilatkozatában.

Az évfordulóval kapcsolatban Törökországban is megemlékezések kezdődtek, és az elnöki nyilatkozatot ezen alkalomból hozták nyilvánosságra.
 

Erdogan ebben részvétét nyilvánította a meggyilkolt örmények utódainak és úgy fogalmazott: tisztelettel adózik valamennyi örmény emlékének, akik "az első világháborús körülmények" között vesztették életüket.
 

"Gyermekeiknek és unokáiknak részvétem fejezem ki" - hangsúlyozta Erdogan, aki "szomorú eseményeknek" nevezte a történteket.