Timosenko-ügy – Az amerikai szenátus szankciókkal fenyegette meg Kijevet

A szenátus egyhangúlag fogadta el a külügyi bizottság által jóváhagyott, a Fehér Házra nézve nem kötelező érvényű határozatot. A dokumentum politikai indíttatásúnak nevezi a Timosenko elleni bírósági eljárást, és követeli az elítélt szabadon engedését. Felszólítja az amerikai külügyminisztériumot, hogy hívja vissza kijevi nagykövetét, és függessze fel az ottani diplomáciai külképviselet működést, amíg az ukrán hatóságok el nem engedik Timosenkót.

A dokumentum szerzői szerint az amerikai kormányzatnak szankciókkal kell sújtania azokat a kijevi illetékeseket, akiknek közük volt Timosenko üldöztetéséhez. Azt javasolják továbbá a Fehér Háznak, hogy beutazási tilalommal sújtsa Viktor Janukovics államfőt és több vezető beosztású tisztségviselőt. Emellett a szenátorok arra szólítják fel a NATO-t, hogy függessze fel kapcsolatait Ukrajnával, amíg Timosenko nincs szabadlábon.

A szenátusi határozat lényegében egy javaslat, és semmire se kötelezi az amerikai kormányt. Tükrözi ugyan az amerikai törvényhozók véleményét, de a benne foglaltakat aligha hatja végre a Fehér Ház és a külügyminisztérium.

Az amerikai kormányzat azonban a közelmúltban többször aggodalmát fejezte ki a Timosenko elleni bírósági eljárás és a volt miniszterelnök bebörtönzése miatt. Májusban Hillary Clinton külügyminiszter közölte, hogy Washington nemcsak Timosenko, hanem az általa vezetett kormány többi bebörtönzött tagjának a szabadon engedését, illetve a polgári és politikai jogot maradéktalan helyreállítását követeli.

Timosenkót tavaly októberben hét év szabadságvesztésre ítélték azzal a váddal, hogy túllépte hatáskörét, amikor kormányfőként földgázimportról tárgyalt 2009-ben az orosz kormány illetékeseivel. Ő tagadta a vádat, s azt állítja, hogy régi ellenlábasa, Viktor Janukovics azért fogatta perbe és börtönöztette be őt, hogy megakadályozza indulását az idei parlamenti választásokon.