Szimbolikus térben politikai harc

Budapest. Finisel a Magyarország uniós csatlakozásáról szóló ügydöntő népszavazáson való részvételre buzdító kampány. A polgárok meggyőzésére a magyar pártoknak és társadalmi szervezeteknek a mait is beszámítva már csak két napjuk van. Hiszen a szombati referendum előtt, pénteken 0 órától életbe lép a kampánycsend, s egészen április 12-én este 9-ig, a szavazás lezárulásáig tart. A Népszabadság azt vizsgálta, milyen szerepet játszanak a mostani kampányban a politikai szimbólumok. A lap szerint csak a koalíciós politikusok körében talált célközönségre az az „IGEN” feliratú, uniós csillagokkal ékesített kitűző, amely az EU-népszavazás sikere érdekében közvetíti a kormány üzenetét. Ezt a jelvényt a kormányzati EU-kampány februári kezdete óta viselik a kormánypárti politikusok. Az MSZP-frakció képviselőnként száz kitűzőt rendelt az EU Kommunikációs Közalapítványtól. Az uniós témájú fórumokon, négypárti vitákon az ellenzékiek is viselik, az Országgyűlésben viszont csak néhány ellenzéki képviselő hordja. Az egyik vezető szocialista politikus erről azt mondta: a cél nem a megosztás, és az akció nagyon sikeres. Nemcsak hogy többször „leimádkozták” már róla a jelvényt, de az MSZP-frakció irodája elől a „Lépj be!” feliratú lábtörlőt is el akarták már vinni. Ez az üzenet (mármint az „IGEN”) persze nem az első és nem is az egyedüli politikai szimbólum a palettán. Az EU-kampányban rengeteg szimbólum került elő. Például a híd (pontonhíd a Dunán), a villamos (a főpolgármester utazott többek között a kékre festett villamoson), a vonat (az SZDSZ-es Európa-expressz), az Andrássy úti Európa sugárút, a szabad demokrata facsemeték. A rendszerváltás után a modern politikai marketing eszköztárához talán a Fidesz nyúlt elsőként, a narancssárga Fidesz-logó használatával. A jelvény mint médiafelület később több párt számára is fontossá vált. Egy jól látható és érthető üzenettel a választó jobban azonosulhat, mint egy hoszszabb nyilatkozattal. Elemzők szerint e jelképek, jelvények elszaporodása a médiapolitizálás, a politikai marketing jelentőségének felismerését jelzi. Most hozzák be a pártok a Fidesz kezdeti előnyét, és ennek érdekében, csakúgy, mint az „igazi életben”, a szimbólumok terén is keményen küzdenek egymás ellen. Szakértők szerint ennek a harcnak az eredményeként, a „kölcsönös kisajátítás” nyomán semlegessé válnak a szimbólumok. A kormányzó pártok célja az EU-jelvénnyel nyilvánvalóan az, hogy a választópolgárok igennel szavazzanak a népszavazáson, és a sikert a kormányzóknak tudják be. A lap szerint ezt hivatott semlegesíteni a Fidesz kommunikációja azzal, hogy „a referendum nem szimpátiaszavazás lesz a szocialista kormányzat mellett vagy ellen”. (n, ú)