Szerbiai vélemények a szerb-magyar határ lezárásáról

A szerb belügyminiszter a hét végén úgy fogalmazott: figyelmesen olvasta Orbán Viktor nyilatkozatait, és szerinte a magyar miniszterelnök "egyszer sem mondta, hogy lezárja a határt", és ez a nemzetközi jog értelmében nem is lenne lehetséges.  Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt arról, hogy a magyar kormány minden lehetőséget végigvesz a bevándorlással kapcsolatban, ide értve a teljes fizikai határzárat is. "Nem tartjuk helyesnek, hogy ránk küldik a menekülteket, már Szerbia területén fel kellene tartóztatni őket" - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: az Európai Unió költségén, de az unión kívül kellene fogadóállomásokat kialakítani, és lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok eldönthessék, befogadják-e a belépni szándékozókat. Nebojsa Stefanovic elmondta, hogy egész Európának óriási problémát okoznak az egyre nagyobb számban érkező bevándorlók. Hozzátette: az első öt hónapban több bevándorló érkezett Szerbiába, mint tavaly. Ez pedig már gazdasági problémákat is okoz. Kifejtette, hogy olyan kérdésről van szó, amelyet Szerbia egyedül nem tud megoldani, és mindenképpen együtt kell működnie az Európai Unió más országaival, hiszen a legtöbb illegális bevándorló éppen az EU országaiból - Görögországból és Bulgáriából - érkezik a nyugat-balkáni országba, hogy azon áthaladva ismét az unió területére jusson. Jelezte: a bevándorlók Szerbiát nem célországnak tekintik, csak átutaznak rajta.  Ivica Dacic szerb külügyminiszter is azt hangsúlyozta néhány napja, hogy a menekültproblémát Szerbia egyedül nem tudja megoldani, azt európai szinten kell rendezni. Mint fogalmazott: "ezt a problémát még az Európai Unió sem tudja megoldani, nemhogy Szerbia". Szerinte hosszú távon nem jelentene megoldást, ha Magyarország az illegális bevándorlókat Szerbiába küldené vissza. Csikós László szerbiai szociálisügyi államtitkár kedden arról beszélt az MTI-nek, hogy ha Magyarország "hermetikusan, szögesdróttal, betonfallal" zárná le határait, akkor pillanatnyilag 15 ezer migráns rekedne Szerbiában. Amennyiben pedig hozzájuk csatlakozna az a körülbelül 15 ezer menedékkérő, akit Ausztria és Németország szándékozik Magyarországra visszatoloncolni - ahonnan a toloncegyezmény értelmében visszaküldhetők lennének Szerbiába -, akkor humanitárius katasztrófa fenyegetné az országot. Ivan Gerginov szerb menekültügyi segédbiztos szerint ugyanakkor Szerbia öt menekültközpontjában jelenleg hivatalosan csak 412 ember  tartózkodik, a kapacitás azonban megduplázható. Elismerte ugyanakkor, hogy a menekültközpontokban csak azok jelentkeznek, akiknek az EU-ba vezető útjuk során elfogy a pénzük, kirabolják őket vagy megbetegednek.  Szerinte azért okozna nagy problémát Szerbia számára, ha Magyarország lezárná a határt, mert hosszabbá válna a menekültek szerbiai tartózkodása. Mint mondta: néhány évvel ezelőtt a menekültek 5-6 hónapra is Szerbiában rekedtek, mielőtt továbbindultak volna, mára ez az idő 5-6 napra rövidült.  Hozzáfűzte, hogy egy nemzetközi konferencia keretében külföldi szakértők bevonásával dolgoztak ki megoldási lehetőségeket arra az esetre, ha 15 ezer menekült érkezne hirtelen Szerbiába, úgyhogy szerinte az ország felkészült. Emlékeztetett arra, hogy Szerbia 1995 és 1999 között, a délszláv háborúk után, 850 ezer menekültet fogadott be a volt jugoszláv tagköztársaságokból, tehát nem új és ismeretlen problémával kell most szembesülnie.