Szerb külügyminiszter Zágrábban: a kapcsolatok javítása mindkét ország érdeke

„Érkezésem erős üzenet közvetít arról, hogy beszélni kell és újra meg kell határozni Zágráb és Belgrád viszonyát” – mondta Dacic beszédében.

Hozzátette: Aleksandar Vucic szerb elnök javaslatára érkezett a horvát fővárosba, és bár szerinte a két ország sok kérdésben nem ért egyet, együtt kell működni és közös nevezőre kell jutni.

Szerbia tisztában van azzal, hogy egyes kérdéseket nem lehet gyorsan megoldani, de felismerték a kapcsolatok javításának szükségességét – hangsúlyozta.

Mint mondta, ahelyett, hogy a gyűlölködésben versenyeznek, azt szeretné, hogy a béke és a jó kapcsolatok építésében versenyeznének.

„Függetlenül attól, hogy milyen időkben élünk, és hogy mi volt tíz vagy harminc évvel ezelőtt, meg kell vizsgálnunk a kérdésnek azt a részét, amelyek a múltra, és azt a részét is, amelyek a jelenre és a jövőre vonatkoznak” – húzta alá.

A rendezvényen Andrej Plenkovic horvát kormányfő is felszólalt, hangsúlyozva a két ország közötti megbékélést.

„Horvátország áldozata volt a milosevici rezsim agressziójának, és ez a tény velünk él, az eltűntek családjaival, a katonákkal, a veteránokkal és civilekkel. Nehéz örökség ez” – mondta a kormányfő.

Jelezte, hogy a megbékélésnek tényeken és igazságon kell alapulnia. Ugyanakkor elmondta: Zágráb mindent megtesz az eltűntek felkutatásáért, de a szolidaritás hídjainak kiépítéséért is.

Megköszönte az SNV képviselőinek és a horvátországi szerb nemzeti kisebbség politikai vezetőinek a támogatást és lojalitást.

„Olyan bizalmat alakítottunk ki, amely keretet ad az együttműködésnek, és elégedett vagyok azzal, hogy nagyot léptünk előre” – mondta Plenkovic.

Kitért a horvátok helyzetére is Szerbiában. Azzal, hogy Tomislav Zigmanov horvát nemzetiségi politikus, az emberi és kisebbségi jogokért, valamint társadalmi párbeszédért felelős szerbiai miniszter helyet kapott a kormányban, Plenkovic szerint „a horvát kisebbség Szerbiában új életet kapott”.

Horvátország szerint Szerbia harminc év után sem tesz meg mindent annak érdekében, hogy felkutassa az 1991–95-ös délszláv háborúk idején a volt Jugoszlávia területén eltűnteket.

A Vecernji List című horvát napilap pénteken arról írt, hogy Horvátországban még mindig több mint 1800 eltűnt embert tartanak nyilván.

Az 1990-es évek délszláv háborúinak idején mintegy 40 ezer ember tűnt el az egykori Jugoszlávia területén, egynegyedük, 10 416 ember azóta sem került elő.

Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró államfője 2014-ben kötött megállapodást arról, hogy országuk mindent megtesz annak érdekében, hogy felkutassa azokat, akik az 1991–95-ös délszláv háború idején a volt Jugoszlávia területén tűntek el, ám azóta is számos sírhely feltáratlan maradt.