Szélsőjobboldali frakció?

Brüsszel. Románia és Bulgária uniós csatlakozásával szélsőjobboldali frakció alakulhat az Európai Parlamentben. Brüsszeli források szerint ez lenne az első eset, hogy a szélsőjobb ilyen lehetőséghez jut az Európai Unió törvényhozásában.

A 732 tagú Európai Parlamentben hét frakció működik, s ezeken kívül a testületnek van 36 független tagja is. Ez utóbbiak között sok a szélsőjobboldali törvényhozó, ám számuk egyelőre nem elegendő egy önálló frakció megalakításához. A román és bolgár csatlakozással azonban Bukarest és Szófia is teljes jogú tagokat küldhet az EP-be. Állítólag e két ország nacionalista pártjai hajlanak arra, hogy képviselőik a jelenlegi szélsőjobboldali EP-törvényhozókkal közös frakciót alakítsanak. Egy önálló képviselőcsoport létrehozása több felszólalási időt, több bizottsági helyet és több pénzt biztosítana a résztvevőknek: az EP-frakciók például EU-támogatásra jogosultak, ami nagyjából 50 ezer eurót tesz ki tagonként. A tárgyalásokat állítólag a belga Vlaams Belang (a Flamand Érdek Pártja) és a francia Nemzeti Front képviselői vezetik, s a megkeresettek között vannak olasz, osztrák, cseh és lengyel EP-törvényhozók, illetve Romániából a Nagy-Románia Párt és az Új Generáció Pártja, Bulgáriából pedig az Ataka (Roham) párt vezetői.

A Vlaams Belang egyik illetékese, Philip Claeys szerint „román kollégáinkkal sikeres tárgyalásaink voltak, a bolgárokkal pedig még folytatjuk a megbeszéléseket”. Claeys azt is hozzátette, céljuk a nemzeti szuverenitás fokozása, valamint moratórium kimondása a bevándorlásra, főként az iszlám országokból érkező külföldiekre. Emellett az önálló frakció révén a szélsőjobb az eddiginél is nagyobb energiával bírálhatja majd az EU-alkotmányozás terveit és Törökország tervezett csatlakozását.