Szaddám a pápától kért segítséget

Athénban a rendőrök és a tüntetők összecsapásává fajult a szombati béketüntetés TASR/AP-felvételSzaddám Huszein a hét végén találkozott Bagdadban Roger Etchegaray bíborossal, a pápa küldöttével, aki II. János Pál személyes üzenetét hozta az iraki elnöknek. Szaddám Huszein a bíborosnak átadta II. János Pál pápához intézett válaszlevelét, amelyben aggodalmának ad hangot a Perzsa-öbölben végbemenő események kapcsán. Kérte egyben a keresztényeket: tartsák tiszteletben az iraki nép jogait, hogy „szabadon, mások ördögi ambícióitól és expanzionista szándékaitól mentesen élhessen”. Szaddám Huszein megerősítette Etchegaray vatikáni kúriai bíborosnak, hogy országának nincsenek tömegpusztító fegyverei, és így akik a háborút akarják a leszerelésre hivatkozva, azok valójában rendszerváltást akarnak Bagdadban.

TÖRÖKORSZÁGRÓL TÁRGYALNAK

A NATO brüsszeli székhelyén tegnap reggel összeült a védelmi tervező bizottság, hogy az iraki helyzetről tanácskozzanak. Az ülésen Törökország fokozott védelméről tárgyalnak, melyet eddig Franciaország, Németország és Belgium ellenzett, azonban a belga miniszterelnök tegnap új javaslattal állt elő. Szerinte mégis lehetséges Törökország kérésének a támogatása, ha világossá teszik, hogy az ország katonai biztosítása nem a háború első lépése, hanem elővigyázatossági intézkedés.

Guy Verhofstadt a továbbiakban nem vétózza meg a Törökország védelmének előzetes biztosítását, ha világossá teszik, hogy az ország védelme nem a NATO első lépése a háború megindítása felé, hanem elővigyázatossági intézkedés. A belga miniszterelnök szerint egy ilyen állásfoglalást elképzelhető, hogy támogatni fog Franciaország és Németország is. Ülést tartott az állandó tanács is, ahol a 19 országot az állandó nagykövetek képviselik.

A három ország hetek óta akadályozza annak a NATO-döntésnek a megszületését, mely lehetővé tenné Törökország fokozott védelmét. A konfliktus az elmúlt napokban válságba sodorta a NATO-t. A három ország álláspontja eddig az volt, hogy ha megkezdenék Törökország katonai erősítését, azzal elismernék, hogy az Iraki kérdés megoldása a diplomácia útján kudarcot vallott, emellett azzal is érveltek, hogy semmilyen NATO-döntés nem előzheti meg az ENSZ döntését a háborúról.

RENDKĺVÜLI EU-CSÚCS

A 13 tagjelölt ország első számú vezetői holnap Brüsszelben kapnak tájékoztatást a mai rendkívüli EU-csúcs eredményéről. A tizenötöket az EU kibővített trojkája, vagyis a jelenlegi és a következő soros elnökség, az Európai Bizottság, valamint a miniszteri tanács főtitkára képviseli majd e találkozón.

Előzőleg az elnökség részéről olyan bejelentések is elhangzottak, amelyek szerint legalábbis a 2004-es csatlakozásra készülő tíz ország is meghívást kap a mai csúcsra. A tagállamok közötti nézetkülönbségek miatt azonban ez az elképzelés gyorsan lekerült a napirendről. Az Európai Bizottság a maga részéről nem kívánt állást foglalni ebben a kérdésben. Günter Verheugen bővítési biztos szóvivője pénteken arra az eljárási szabályra hivatkozott, amely szerint a majdani tagországok a csatlakozási szerződés aláírását követően vehetnek részt – egyelőre megfigyelőként – az uniós intézmények munkájában, ide értve az Európai Tanács értekezleteit is. Valamennyi korábbi bővítés esetében ezt a szabályt alkalmazták, s Verheugen is ezt tartja irányadónak a mostani esetben.

CHIRAC IDŐT KÉR

Jacques Chirac elnök tegnap megismételte a hivatalos francia álláspontot, mely szerint az ENSZ fegyverzetellenőreinek több időre és pénzre van szükségük, hogy Irakot békés úton le lehessen fegyverezni. A francia államfő azonban hozzátette, ha ez nem sikerülne, az erőszak alkalmazását sem lehet kizárni. „Időt kell adnunk az ellenőröknek – nyilatkozta a Time magazinnak. – Ezenkívül valószínűleg meg kell erősítenünk felszerelésüket. Jelenleg senki sem állíthatja, hogy az ellenőrzés nem működik.” Chirac hozzátette, Iraknak „valószínűleg” voltak tömegpusztító fegyverei. „Franciaország nem pacifista állam. Jelenleg is több francia egység állomásozik a Balkánon, mint amerikai” – jelentette ki a francia elnök.

RICE REAKCIÓJA

Az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója szerint azok, akik több időt kérnek az ENSZ fegyverzetellenőreinek munkájukhoz, gyengítik a Szaddám Huszeinre nehezedő nyomást. Condoleezza Rice ezt tegnap jelentette ki az NBC-nek adott interjújában. A hivatalos amerikai vélemény szerint az ellenőrzések kudarcot vallottak, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ki kellene mondania, erőszakra van szükség Irak lefegyverzéséhez. Rice tegnap kijelentette, az ENSZ BT sajnos egyre inkább arról híres, hogy nem tud reagálni.

VEREKEDÉS BUDAPESTEN

A budapesti béketüntetésen egymásnak estek a jobboldali és baloldali tüntetők. Több mint tízezer ember vonult végig az Andrássy úton az iraki háború ellen tiltakozva, de a Hősök teréről hamar szétszéledt a dulakodás miatt csalódott tömeg. Bródy János elénekelte a Micimackót, de közben hógolyóval dobálták. A Civilek a Békéért 120 civil szervezet nevében szervezett felvonulást, hogy így tiltakozzanak az Irak ellen tervezett háború miatt. Független szemlélők szerint több mint tízezren vonultak fel. A menet rendkívül vegyes volt. Az Andrássy úton élen haladtak a szélsőjobboldali tüntetők: egy részük a Vér és Becsület délelőtti felvonulásáról érkezett, többek között a torinói lepel fénymásolt képét tartó néni, a Forradalmi Nemzetőrség nevű szkinhed csapat tagjai, és egy Hitler-maskarába öltözött kamasz fiú is. Kisebb verekedés akkor tört ki a Hősök terén, amikor trianon-jelvényes fiatalok megpróbálták kirakni a színpadot teljesen eltakarva az „MSZP = halálfej = SZDSZ = háború” plakátjukat.

HĺRESSÉGEK IS TÜNTETTEK

A rendőrség szombat éjszakai öszszesítése szerint „legalább” 750 ezren, a szervezők szerint azonban több mint kétmillióan vettek részt minden idők legnagyobb nagy-britanniai béketüntetésén, amelyet az iraki katonai beavatkozás elleni tiltakozásul hívtak össze a londoni Hyde Parkba. A megmozdulásra 4500 rendőr felügyelt. A megmozduláson szenvedélyes szavakkal ítélte el az Irak elleni katonai felvonulást Bianca Jagger, a Rolling Stones-énekes Mick Jagger első felesége és Jesse Jackson amerikai tiszteletes, polgárjogi aktivista, volt elnökjelölt is. Harold Pinter, a neves angol drámaíró, aki igen ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt, a nagygyűlésen mondott rövid, de rendkívül erőteljes beszédében az Irak ellen készülő katonai fellépést előre megfontolt tömeggyilkosságnak minősítette, és lemondásra szólította fel Tony Blair miniszterelnököt. Ezt a tömeg óriási üdvrivalgással fogadta. Pinter azt mondta, hogy az Egyesült Államokat „elmebeteg bűnözők irányítják”.

Mivel New York városa nem engedélyezte, hogy a tüntetők közvetlenül az ENSZ-központ elé vonuljanak, a szervezők a székháztól pár száz méterre állítottak színpadot, s arra több tucat szónok lépett fel. Köztük volt Desmond Tutu dél-afrikai érsek, Harry Belafonte énekes, Danny Glover és Susan Sarandon színész, Angela Davis fekete polgárjogi aktivista.

Los Angelesben a rendőrség szerint 15 ezren, a szervezők szerint 25 ezren vonultak fel Hollywood utcáin, köztük tévé- és filmsztárok, mint például Martin Sheen és Anjelica Huston. Madridban Pedro Almodovar filmrendező szónokolt. (MTI, o-o, i-x, Reuters)