Szabó Lőrinc-emléktáblát avattak Balassagyarmaton

Balassagyarmat |

<p>Szabó Lőrinc költő, műfordító születésének 110. évfordulóján emléktáblát avattak Balassagyarmaton szombaton.</p>

Medvácz Lajos, a Nógrád megyei város polgármestere felidézte: Szabó Lőrinc gyermekkorában, 1905 és 1909 között élt Balassagyarmaton, amikor odahelyezték mozdonyvezető édesapját. A költő később "tündérvárosként" emlékezett Balassagyarmatra, ahol egy másik tábla is őrzi emlékét egykori lakóhelyén.
L. Simon László író, költő, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke ünnepi beszédében a XX. század egyik legnagyobb magyar költőjének nevezte Szabó Lőrincet.
Mint mondta, a két világháború között sokan komoly energiákat fordítottak arra, hogy Szabó Lőrinc, akárcsak Kosztolányi Dezső, ne legyen köztünk művei, szellemisége által.
Az, hogy a magyar irodalom nagyjai között tudott maradni, minden bizonnyal szerepet játszik csodálatos költészetének az a része, amely egészen furcsa gyerekköltészetnek nevezhető - tette hozzá.
L. Simon László hangsúlyozta: nagy szükségünk van az emlékezésre és az emlékállításra.
Úgy fogalmazott: abban a világban, amelyben most élünk, amikor a politika arról szól, hogy hogyan tegyük helyre az elmúlt nyolc évet jellemző elhibázott kormányzást, aközben arra kell rájönnünk, hogy a legfontosabb feladatunk mégsem a gazdaság terén van, hanem a szellemi, kulturális élet terén.
Szellemi és kulturális javak nélkül nem tud felemelkedni az ország, nem tud újra erős, büszke nemzetté válni a magyar - tette hozzá.
A kulturális és sajtóbizottság elnöke arra is kitért, hogy az emléktábla az egykori Madách-hídon kapott helyet, de ez a híd már nem vezet sehova, alatta már nem folyik folyó.
Éppen ezért az a szimbolika, hogy a híd összekössön bennünket, kicsit furcsán értelmezhető - mondta, hozzátéve: kulturális értelemben kell egyesíteni a nemzetet.
Ha ezt meg tudjuk tenni, és demonstrálni is tudjuk a világ felé, újra erős és büszke nemzetté tudunk válni, akkor lelkiekben, képletesen megvalósul az az újraegyesülés, amit Szabó Lőrinc az 1930-as években még másképpen vágyott - fogalmazott az elnök.
Az emléktáblát Kabdebó Bálint, a Szabó Lőrinc Kutatóhely vezetője, Ropolyi Lajos, a Szabó Lőrinc Alapítvány kuratóriumi elnöke, és Szászi Zoltán, a kezdeményező Rovás Polgári Társulás alelnöke, az Új Szó munkatársa leplezte le.
(MTI, ú)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?