Szabad választásokat követelnek a síiták

Tegnap rendezték az egyik legnagyobb tüntetést Bagdadban a síitákReuters-felvételHodajjír Abbász iraki egészségügyi miniszter tegnapi közlését a bagdadi kórházak jelentésére alapozta. Amerikai katonai források három amerikai civil és három katona sebesüléséről számoltak be.

Egy másik robbantásos merénylet is történt vasárnap, éspedig a késő esti órákban Kerbelában, a síiták szent városában, Abbász imám mauzóleuma mellett. Ebben a robbanásban tizenhárom ember sebesült meg, közülük egynek súlyos az állapota.

Több ezer síita muzulmán tüntető vonult fel tegnap Bagdad utcáin szabad választásokat és önálló iraki kormány megalakulását követelve. A tüntetést Ali Huszeini asz-Szisztáni iraki síita vallási vezető hívei szervezték, a demonstrálók az iszlámot és a demokráciát éltették, és elítélték a terrorizmust. Asz-Szisztani nagyajatolláh, Irak legbefolyásosabb síita vallási vezetője korábban elutasította az iraki hatalomátadás menetrendjéről szóló amerikai tervet. A nagyajatolláh ehelyett mielőbbi szabad választások megrendezését, és egy választott kormány megalakítását követeli.

Iraki területre lépett tegnap a humanitárius feladattal megbízott japán katonai kontingens 30 fős előőrse. Ezzel megkezdődött Japán történelmi szerepvállalása az iraki helyreállításban. A közel ezer fős japán alakulat csak azután indulhat el Irakba, ha az előőrs parancsnoka jelentésében biztonságosnak minősíti a terepet a miszszió elkezdésére, és ezután Isiba Sigeru védelmi miniszter utasítást ad az akció lebonyolítására.

E küldetés váltást hoz Japán II. világháborút követő katonapolitikájában, hiszen pacifista alkotmánya értelmében a háború eszközének elvetésével eddig kizárólag védelmi jellegű biztonságpolitikát folytatott – vagyis 1945 óta egyetlen japán katona sem harcolt külföldön. A japán kormány az iraki szerepvállalásról hozott döntésével saját hatalmát is kockára tette, mivel a kontingens esetleges emberveszteségei esetén megjósolható japán társadalmi felháborodás a kabinet bukásához vezethet. Ezt alátámasztja a Kyodo hírügynökség által készíttetett felmérés is, amely szerint a lakosság 51,6 százaléka rosszallja a kormány döntését, és aggódik a katonai akció kimenetele miatt. A tavaly júliusban elfogadott törvény szerint a japán alakulat kizárólag humanitárius és helyreállítási feladatokat végezhet „nem háborús övezetekben”.