Sólyom László folytatja erdélyi útját, a román politikusok nem őrjöngenek

Gazdag ismeretanyagot szerezhetett a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumban, amely egy egykori falusi közösségházból nőtt ki.

Ezt 1994-ben harminc diákkal indította el Berszán Lajos plébános, hogy biztosítsa a magyar nyelv oktatását az anyagilag nehéz helyzetben lévő magyar gyermekeknek. A közösségi ház szűknek bizonyult, ezért 2002 májusában az akkori magyar kormány támogatásával megkezdték a ma álló épület felhúzását. Jelenleg a gimnáziumnak 368 diákja van, és 25 fős a tanári testület. A diákságot gyimesi csángók, moldvai csángók és székelyek alkotják. Sólyom László találkozott Gyimesbükkön az ottani csángómagyar gyerekekkel, szülőkkel, a község elöljáróival.

Szimbolikus értékűnek tekinthető az a látogatás, amelyet az elnök Gyimesbükkön tett a nemrég felújított egykori utolsó magyar vasúti őrháznál. A határokon átívelő civil összefogással újították fel a hajdani Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrházát, amely ma vasúttörténeti kiállításnak ad otthont. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt, és lép át Moldvába. Sólyom László ezen a helyen újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett, hogy ez az őrház az ezeréves határnál helyezkedik el.

Látogatása több korábbi állomásán is megállapította, hogy útján szándékosan kereste fel azokat a településeket, amelyek ma már nem tartoznak ugyan a "hivatalos" Székelyföldhöz, de egykor az eredeti, történelmi Székelyföld határát jelentették. Két nappal korábban úgy fogalmazott, hogy látogatásának színhelyeivel ki akarta jelölni e történelmi térség határait. Sólyom László délután Marosvásárhelyről utazik haza repülővel. (MTI)