Sokan meghaltak légicsapásokban Kelet-Gútában

Az OSDH szerint legalább 14 ember, többségében nő és gyerek vesztette életét és többen megsebesültek azonosítatlan felségjelzésű harci repülőgépek támadásában Idlíb tartomány egyik településén. A forrás alapján a halálos áldozatok száma növekedhet, mivel egyes sebesültek állapota válságos, és eltűntek is vannak. Egy másik idlíbi településen két ember lelte halálát egy hasonló támadásban.

A brit székhelyű civil szervezet emellett beszámolt arról, hogy legalább 13 ember vesztette életét és több tucatnyi sebesült meg a kormányerők légi és tüzérségi támadásaiban a Damaszkusz melletti Kelet-Gúta számos településén.

Az elmúlt négy napon legalább 229 ember, közte 58 gyerek lelte halálát a kormányerők ágyúzásaiban és légicsapásaiban, amelyeket hétfő óta fokoztak az általuk teljesen ostromgyűrűbe zárt Kelet-Gúta ellen - tájékoztatott a kiterjedt helyi aktivistahálózattal rendelkező szervezet. Kelet-Gútában utoljára 2015 januárjában volt olyan hét, amikor ennyi ember vesztette életét a térségben tomboló harcokban - közölte Rami Abdel Rahman, az OSDH igazgatója. Helyi aktivisták beszámolója szerint mintegy 1700 ember sebesült meg a kormányerők e heti támadásaiban. A 400 ezres lakosú Kelet-Gútát 2013 óta ostromolják a kormányerők.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pénteken jelentette, hogy csak januárban 13 támadást hajtottak végre egészségügyi létesítmények ellen Szíriában, amit - ahogyan a WHO emlékeztetett arra - a nemzetközi jog szigorúan tilt. Fadéla Chaib, a WHO sajtófelelőse a világszervezet genfi székhelyén elmondta, hogy az egészségügyi intézmények között több kelet-gútai volt.

Szaúd-Arábia pénteken elítélte "a Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje" által a kelet-gútai térség ellen intézett támadásokat, csakúgy, mint "a vegyi fegyverek" bevetését - tájékoztatott a szaúdi külügyi tárca egyik illetékese. Rijád szerint "ezek az erőszakos cselekmények" nincsenek összhangban azokkal a nemzetközi erőfeszítésekkel, amelyek a szíriai válságnak a genfi egyezmények keretében a politikai úton történő rendezésére irányulnak, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2254-es számú határozatával. A 2015 decemberében elfogadott dokumentum értelmében a polgárháború dúlta közel-keleti államban fél éven belül egységkormányt kell felállítani, egy új alaptörvényt kell kidolgozni, illetve másfél éven belül parlamenti és elnökválasztást kell tartani az ENSZ felügyelete alatt.

Az OSDH emellett beszámolt arról is, hogy több napos szünet után a török légierő ismét légitámadásokat hajtott végre az ostromlott afríni körzetben. A támadásban legalább két ember életét vesztette és többen megsebesültek. A civil szervezet összesítése szerint legalább 70 civil, közte 21 gyerek lelte halálát, az ENSZ becslései szerint pedig mintegy 30 ezren menekültek el otthonaikból a török fegyveres erők afríni hadműveletének kezdete óta.

Törökország január közepe óta folytat offenzívát az északnyugat-szíriai Afrín körzetet uraló Szíriai Demokratikus Erők nevű, kurd vezetésű milíciaszövetség ellen. Az SDF-ben vezető szerepet betöltő Népvédelmi Egységeket Ankara ugyanis az általa terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt törökországi kurd szervezet szövetségesének tartja. Ankara állítása szerint célja, hogy egy úgynevezett "biztonságos zónát" alakítson ki a határvidéken mintegy 30 kilométeres mélységben.