<p>Donald Trump amerikai elnökké választása "sötét pillanat" az Egyesült Államok történelmében, azonban nem félelemre van szükség most, hanem cselekvésre - fogalmazott Edward Snowden, aki titkos diplomáciai iratok sokaságát hozta nyilvánosságra.</p>
Snowden Trump győzelméről: az amerikai történelem sötét pillanata
A Moszkvában menedéket kapott Snowden csütörtök este élő video-chat vonalon beszélt egy amszterdami mozi nézőihez, ahol Oliver Stone amerikai rendező új filmjét mutatták be, amely az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja után a Snowden címet kapta.
"Ha egy jobb világot szeretnénk, akkor nem szabad olyasvalakiben reménykednünk, mint Barack Obama amerikai elnök, és nem kell tartanunk egy Donald Trumptól sem" - mondta egyebek között Snowden. Hozzáfűzte: a legfontosabb kérdés, "hogyan védhetjük meg mindenki jogait mindenhol, tekintet nélkül a határokra".
"Ha mindannyian együttműködünk, valami jobbat tudunk teremteni, és egy szabadabb, liberálisabb társadalmat élvezhetünk, amely mindenki hasznára válik" - vélekedett a kiszivárogtatásairól ismertté vált 33 éves férfi.
Edward Snowden 2013-ban titkosított dokumentumok ezreit szivárogtatta ki arról, hogy az amerikai kormányzat kémprogramokkal és más elektronikus adatgyűjtő módszerekkel megfigyelte az amerikai állampolgárokat és külföldi - köztük európai - szövetségeseinek politikusait. Snowden Oroszországban kapott menedéket, Moszkvában él önkéntes száműzetésben. Hazájában harminc évig tartó börtönbüntetés várna rá.
Snowden ugyanakkor kijelentette, hogy nem tart egy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Trump közti alkutól, amelynek következtében kiadhatják az amerikai hatóságoknak. "Nem rólam, hanem mindannyiunkról van szó" - mutatott rá.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.