Sikeresen visszatért a Földre a Holdhoz küldött kínai űreszköz

Az űrjármű helyi idő szerint szombat reggel landolt a Belső-Mongólia autonóm területen, a kijelölt helyen, ötszáz kilométerre Pekingtől. Utoljára a negyven évvel ezelőtt, a hetvenes években hajtott végre ilyen Hold-utazást a Szovjetunió.

Az űreszköz másodpercenkénti 11,2 kilométeres sebességgel közelítette meg a bolygónkat, majd a légkör pereméről mintegy "visszapattanva" lelassult, mielőtt újra behatolt a földi atmoszférába. A Hszinhua hírügynökség szerint ez volt az űrmisszió legkockázatosabb művelete, ugyanis az űreszköznek nagyon pontosan meghatározott szögben kellett megközelítenie a légkört ahhoz, hogy "visszapattanjon" róla, akár a vízfelszínen pattogó lapos kő. Már kéttized fokos eltérés is a misszió kudarcához vezetett volna.

Az űrjárművet október 24-én indítottak útnak a Hosszú Menetelés 3C hordozórakétával a szecsuani Hszicsang űrközpontból. Nyolc napig tartózkodott az űrben, egy félkört tett a Hold körül, és közben - a kínai űrügynökség illetékesek szerint - sok kísérleti adatot gyűjtött, megvetve a jövőbeni misszió szilárd alapját.

Feladata adatok begyűjtése, műszaki berendezéseinek próbája, navigációs, irányítási rendszerének, hőpajzsának a tesztje, valamint a 2017-ben esedékes Csang'o-5 misszió pályájának részbeni "bejárása". A Csang'o-5 (Holdistennő-5) 2017-es küldetése során elsősorban mintákat gyűjt majd, de tapasztalatot szereznek vele a Holdra szálláshoz és a felszálláshoz alkalmazott eljárásról, a Hold körüli pályán végrehajtott "randevúról" és dokkolásról is - erről Hu Hao, a kínai holdprogram harmadik fázisának főmérnöke nyilatkozott korábban a kínai médiában.

Kína holdprogramja keretében eddig három szondát küldött az űrbe. A Csang'o-1-et 2007-ben és három évvel később a Csang'o-2-t. Utóbbi Kína első bolygóközi szondája lett. Őket követte a holdjáróval felszerelt Csang'o-3, amely tavaly decemberben nem becsapódásos landolást hajtott végre Holdon.