Semjén: a nemzetpolitika a kormány politikájának sarokköve

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: Magyarországnak nemzeti kormánya van, amely prioritásként kezeli a magyarság ügyeit.
   
Semjén Zsolt megnyitó beszédében szól arról is: a készülő alaptörvényben különös hangsúlyt fektettek arra, hogy a szövegbe az egységes magyar nemzet kifejezés kerüljön. A korábbi alkotmánnyal ellentétben, amely azt tartalmazta, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarokért, az új alaptörvényben az a megfogalmazás szerepelhet majd, hogy "Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarság sorsáért".
   
A kormányfő helyettese azt kérte, hogy ha a résztvevőknek az alkotmánnyal vagy az állampolgársággal kapcsolatban észrevételük, meglátásuk van, azt küldjék el.
   
Semjén Zsolt az ülésen hangsúlyozta: az állampolgárság megadása erkölcsi kötelesség volt. Az eljárás minden zökkenő nélkül, "katarzistól kísérve" folyik, naponta nyolcszáz kérelem érkezik, a közigazgatás felülmúlta önmagát - mondta. Hozzátette: az Országgyűlés meghozta azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a honosítási okiraton egyik oldalon a nevek és település elnevezések magyarul szerepeljenek, míg a másik oldalon a kérelmező eredeti okmányának nyelvén. Az érintettek egy állampolgárságot igazoló kártyát is kapnak majd, amelyen szerepel a személyi számuk. Ez az irat teljes mértékben megegyezik a Magyarországon élőkével - hangsúlyozta, megismételve: "nincs A és B kategóriájú állampolgár".
   
Semjén Zsolt kitért arra, hogy az erkölcsi kötelességen túl azért is tartották fontosnak az állampolgárság megadását, mert a határon túli magyarság asszimilációja felgyorsult. Ennek részint demográfiai, részint asszimilációs okai vannak - emelte ki, hozzátéve: az asszimiláció megállítása és megfordítása csak nagyon erős impulzuson keresztül lehetséges, ez pedig az állampolgárság megadása, hogy a magyarság összetartozását közjogi értelemben is biztosítani tudják.
   
A kormánypárti politikus szerint az előzetes vádak ellenére ilyen kiegyensúlyozott viszony a szomszédos országokkal még nem volt. Megerősítette, hogy Magyarország egyetlen ország számára sem ad ki információt az állampolgárság tekintetében.
   
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese az állampolgárság megadása mellett felidézte az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseit, így többek között a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, az Országgyűlés ilyen nevű bizottságának megalakítását, a Magyar Állandó Értekezlet újbóli összehívását, és a határon túli támogatásokat átlátható, egységes rendszerbe összefogó Bethlen Gábor Alap létrejöttét.
   
Kövér László házelnök elmondta, hogy a KMKF mostani plenáris ülését a januári állandó bizottsági ülésén készítették elő. Ott fogadták el a mostani tanácskozás napirendjét is. Eszerint a résztvevők foglalkoznak a szórványstratégiával, a magyar-magyar kapcsolatok közjogi szabályozásával és a magyar állampolgárság kiterjesztésével összefüggő kérdésekkel. Az ülésen bemutatják az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságát, szó lesz a magyar nemzetrészek nemzetközi érdekérvényesítési lehetőségéről, és várhatóan módosítják a KMKF statútumát is.
   
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző kárpát-medencei országok országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. Azokból az országokból, ahol nincs országos parlamentbe megválasztott képviselő, vagy számuk nem éri el a négyet, az Országgyűlés elnöke a regionális, vagy ennek megfelelő szintű választásokon mandátumot szerzett képviselők közül annyit hív meg, hogy az adott országból a KMKF munkájában részt vevő képviselők száma elérje a négy főt.
   
Az Országgyűlés minden frakciója három képviselőt, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága három, az Európai Parlament frakciónként egy-egy képviselőt delegált a fórumba. Az Országgyűlés 2008. márciusában határozatot fogadott el, amelynek alapján a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) az Országgyűlés saját állandó intézményévé vált, hogy parlamenti ciklusokon átívelően működhessen.