Segélyszervezeteknél kezdik a közmunkát az ausztriai menekültek

„Kicsit csodálkozom, hogy az érintett szervezetekkel erről nem egyeztettek” – jelentette ki Gerald Schöpfer, a helyi vöröskereszt elnöke, aki szerint még az is tisztázatlan, hogy a bevándorlók képzése milyen pluszfeladatot jelent a szervezetnek.  A módosított kormányprogramban szereplő integrációs intézkedések szerint a menedékkérőknek egy évig kötelezően kell német nyelvi és értékkurzusokra járniuk, valamint közérdekű munkát végezniük civilszervezeteknél. Továbbá részt kell venniük kompetenciavizsgálaton, ahol képzettségüket és képességeiket mérik fel. Amennyiben mindennek nem tesznek eleget, eleshetnek a szociális juttatástól.  A Kurier című lap szerint a kormány tervei 137 millió euróval terhelik meg a költségvetést és 15 ezer menekült integrációjára vonatkoznak. A hivatalos adatok szerint 2016-ban 27 ezren szereztek menedékkérelmet Ausztriában. A szociális ügyi minisztérium indoklása szerint ugyan az integrációs évet kötelező elvégezni, azonban nem mindenki felel meg azon feltételeknek, amelyekkel részt vehet a programban.  A vöröskereszt elnöke üdvözölte az integrációs év alapgondolatát, azonban kifogásolta, hogy jelenleg alig vannak országos adatok az elérhető kurzusokról és képzésekről. Arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a menekültek nem kapnak megfelelő képzést és munkát, könnyen kialakulhatnak párhuzamos társadalmak. „Ezért minél gyorsabban integrálni kell őket a munkaerőpiacra, ennek persze előfeltétele a jó képzettség” – jelentette ki Schöpfer. A menedékkérelemre jogosultak többet fizetnek a szociális ellátórendszernek, mint amennyibe kerülnek az államnak – derül ki a Caritas és a vöröskereszt segélyszervezetek által készített tanulmányból, amely azon 65 ezer menekültet vizsgálja, akik 2000 és 2015 között kaptak menekültstátust, és külön elemzik annak a 13 500 embernek a foglalkoztatását, akik már tíz éve tartózkodnak az országban.  A Joanneum Research kutatóintézet felmérése szerint a menekültek általában rosszul képzettek, keveset keresnek és fiatalok, továbbá a menekült férfiak hét év alatt érik el az osztrák átlagkeresetet, a nők pedig még tíz év után is az átlagos bér alatt keresnek. Azonban a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a trend könnyen megváltozhat, ha több bevándorló érkezését követően nő a munkaerő-kínálat, illetve ha a menedékkérelemre jogosultak nyugdíjkorba lépnek.  A Die Presse című lap korábban a pénzügyminisztérium előrejelzéseire hivatkozva azt írta, hogy csak 2060-ban fognak a menekültek jelentősebben hozzájárulni az állami terhekhez, mint amennyi támogatást kapnak.