Radovan Karadzic megkezdte védőbeszédét

Karadzic azt hangoztatta, hogy nem követte el a terhére rótt bűncselekményeket, az NT őt nem ítélheti el, még ha volt elnökként erkölcsi felelősség is terheli bármilyen bűncselekményért, amelyet a boszniai Szerb Köztársaság (RS) polgárai vagy katonái elkövettek a háború idején.

"Ha én őrült vagyok, őrült-e az a másfélmillió ember, aki hagyta, hogy fia három éven át fagyos árkokban védje otthonát és családját?" - firtatta Karadzic. A Karadzic elleni 11 pontos vádiratban népirtás, háborús és emberiesség elleni bűntények szerepelnek. A bűncselekmények az 1992-95-ös, közel százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek. A legsúlyosabb vádpont kapcsolatba hozza őt a srebrenicai népirtással, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak le. Ez volt a legsúlyosabb bűntény Európa területén a második világháború óta. 

Az ügyészség a per során 195 tanút vonultatott fel, szeptember 29-én fejezte be záró vádbeszédét, és életfogytig tartó börtönbüntetést kért rá. Azzal vádolta Karadzicot, hogy a háború idején az RS elnökeként ő volt az etnikai tisztogatások "mozgató ereje", és hazug maffiafőnökként viselkedett. Az ügyészségi bűnlajstrom arra a megállapításra épül, hogy Karadzic kulcsfontosságú embere volt annak a "bűnszövetkezetnek", amely célul tűzte ki a muzulmán és horvát lakosság elűzését a szerbek lakta boszniai területekről.

Szerdai védőbeszédében a 69 éves vádlott azt hangoztatta, hogy miközben a bíróság őt bűnszövetkezettel vádolja, az emberek emlékezetében csak azok a jó cselekedetek maradnának meg, amelyeket népéért és a másik két boszniai népért tett.

A per során Karadzic azzal védekezett, hogy a srebrenicai vérengzés csupán mítosz, a bűncselekményeket a muzulmánok rendezték meg, és a boszniai szerbekre terelték a gyanút. Azt hajtogatta, hogy őt nem megbüntetni, hanem kitüntetni kellene, amiért minden tőle telhetőt megtett a véres polgárháború elkerülése érdekében.

Karadzic szerint az ügyészség által felhozott bizonyítékok kétségbe vonják azt, hogy Srebrenicában valóban nyolcezren haltak meg, és az ott történt bűncselekmények felérnek-e népirtással. (Az NT már több jogerős ítéletében kimondta, hogy ami Srebrenicában történt, népirtás volt.)

A boszniai háború után Karadzic éveken át bujkált, 2008 júliusában Belgrádban fogták el, és adták ki Hágának. A rákövetkező évben kezdődött meg a hágai pere. A volt politikusnak tíz óra áll a rendelkezésre, hogy szerdán és csütörtökön elmondja záró védőbeszédét. Az ítélethozatal jövőre várható.