Putyin pávatánca: cáfolat, majd béketerv

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Az orosz államfő szóvivője cáfolta az ukrán elnöki sajtószolgálat közleményét, amely szerint Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko megállapodott a délkelet-ukrajnai tartós fenyvernyugvásról telefonbeszélgetésük során. Dmitrij Peszkov csupán azt hangsúlyozta, hogy az orosz és az ukrán államfő véleménye nagymértékben megegyezett az ukrán válságból kivezető útról. Majd újabb fordulatként Putyin a kelet-ukrajnai térségre vonatkozó 7 pontból álló béketervet hirdetett meg, melynek első pontja, hogy a délkelet-ukrajnai fegyveres erők és lázadók vessenek véget az előrenyomulásnak Donyeck és Luhanszk megyében.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a javaslatot „porhintésnek” nevezte, és a ma kezdődő NATO-csúcstalálkozó előtt bejelentette, Kijev különleges partneri státust akar a NATO-tól, emellett Ukrajna azt kívánja elérni, hogy az USA „kulcsfontosságú szövetségesi” státust biztosítson számára. A miniszterelnök közölte, Ukrajna hozzálát a Fal nevű projekt megvalósításához, az orosz–ukrán határ teljes hosszának elkerítéséhez. Csernyihiv megyében már megkezdték az orosz–ukrán határ erősítését: árkokat ásnak, és valódi falat terveznek felhúzni. Jacenyuk a harcok sújtotta kelet-ukrajnai terület helyreállításának költségét 8 milliárd dollárra becsülte.

Nyomuló szakadárok

Tegnap reggel kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok ellenőrzésük alá vonták a donyecki repülőteret, két nappal a luhanszki légikikötő bevétele után. A donyecki repülőtér stratégiai fontosságú volt a fegyveres erők számára, az elmúlt hetekben súlyos harcok folytak a légikikötő birtoklásáért, ott zajlottak a Kijev által terrorellenesnek elnevezett hadművelet egyik leghevesebb fegyveres összetűzései. Dmitro Timcsuk ukrán katonai szakértő közben arról számolt be, hogy a szakadárok és az orosz katonák gyakorlatilag ellenőrzésük alá vonták már Luhanszk megye egész déli részét, a Donyeck megyével határos területet. A szakértő operatív értesülései szerint a szakadárok és az orosz megszállók arra készülnek, hogy ellenőrzésük alá vonják a Donyeck városától délre lévő területet egészen az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárosig. Cseh hírportálok szerint a napokban az oroszbarát fegyveresek oldalán két cseh állampolgárságú katona esett el Kelet-Ukrajnában. A térségben uralkodó kaotikus állapotok miatt a hírt egyelőre nem lehet egyértelműen megerősíteni.

Kevesebb áram a Krímnek

Ukrajna korlátozta az áramszállítást a Krímbe arra hivatkozva, hogy belföldön is gondok vannak az áramellátással szénhiány miatt. Kijev fedezi az Oroszország által márciusban annektált Krím áramszükségletének 80%-át. Ukrajna Európa második legnagyobb széntermelője, a kelet-ukrajnai események miatt azonban az ország 115 bányájának közel a felében áll a termelés. Jacenyuk kormányfő úgy fogalmazott, „az oroszbarát szakadárok szétbombázták Kelet-Ukrajnában a fő szénbányákat, amelyek az erőművek számára termelték a fűtőanyagot”. Kijev ezért arra kényszerül, hogy Dél-Afrikából importáljon 1 millió tonna szenet, a hazainál drágábban.

Obama Tallinnt nyugtatta

Az USA elkötelezett Észtország biztonsága iránt, és további katonákat meg repülőgépeket küld a balti államba – jelentette ki tegnap az amerikai elnök Tallinnban az észt kollégájával tartott megbeszélés után. Az elnök párhuzamot vont Oroszország „ukrajnai agressziója” és a nácik második világháború előtti ténykedése között, és szavai szerint Moszkvának sokba kerül majd agressziója. A mai NATO-csúcsra érkező Barack Obama azzal a szándékkal utazott az észt fővárosba, hogy megerősítse az USA elkötelezettségét a NATO kollektív védelme iránt, és megnyugtassa a Moszkva ukrajnai tevékenysége miatt aggódó balti államokat.