Putyin bosszúhadjáratra készül

Országos gyász volt tegnap Oroszországban. Sokan kórházról kórházra járva keresik hozzátartozóikat – mert a hatóságok hallgatnakČTK/AP-felvétel „Oroszország minden rendelkezésére álló katonai erőt be fog vetni a terroristák ellen, és megfelelő válaszokat ad fenyegetéseikre” – közölte Putyin a tegnapi kormányülés után. Azonnal módosítják az orosz fegyveres erők alkalmazását előíró szabályokat is. Különösen kemény fellépést helyezett kilátásba arra az esetre, ha a terroristák tömegpusztító fegyvereket használnának. Bejelentette, hogy Oroszország a fenyegetéssel megegyező eszközökkel védené meg magát. Putyin nemcsak a terroristák, hanem eszmei és anyagi támogatóik ellen is hasonló fellépést ígért, bárhol tartózkodnak is. Hangsúlyozta: Moszkva nem tárgyal terroristákkal, és nem hajlandó engedni zsarolásuknak. Szergej Fridinszkij, az orosz legfőbb ügyész helyettese kizárta, hogy a moszkvai túszdráma után bármilyen tárgyalás lehetséges lenne Aszlan Maszhadov csecsen szakadár vezetővel. „Maszhadovval csak a nyomozóknak van beszélnivalójuk” - mondta.

Csecsen világkongresszus

Ez azért is érdekes, mert Maszhadov viszont a tárgyalási készségét hangoztatta, ezt üzente Koppenhágába is, ahol tegnap kezdődött a kétnapos csecsen világkongresszus. És e miatt a dán fővárosból „semleges területre, Brüsszelbe helyezik át a november 11-i EU–orosz csúcstalálkozó helyszínét – jelentette be tegnap Per Stig Moller dán külügyminiszter. A lépésre azért került sor, mert Dánia és a soros elnökségben jelenleg általa képviselt Európai Unió meg kívánja őrizni jó kapcsolatait Oroszországgal. A két nappal a moszkvai túszdráma után megnyílt csecsen értekezlet miatt ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök a november 11-ére szintén Koppenhágába tervezett EU–orosz csúcstalálkozó bojkottjával fenyegetőzött, ezért Dánia elejét akarta venni a további konfliktusoknak. Moller a szabad véleménynyilvánítás jogára hivatkozva egyetértett kormánya döntésével, hogy ne tiltsák be a csecsen értekezletet. Ugyanakkor kormánya nevében elvárja, hogy ez a testület határozottan ítélje el a terrorizmust. Ahmed Zakajev csecsen küldött a világkongresszus plénuma előtt tolmácsolta Aszlan Maszhadov csecsen szakadár vezető üzenetét, miszerint a vezér készen áll a feltétel nélküli tárgyalásokra Oroszországgal, és politikai megoldást találni a véres csecsenföldi problémára. Zakajev tehát párbeszédet ajánlott, de a Csecsenföldön tartózkodó orosz hadsereget megszállónak minősítette, egyes múltbeli akcióikat pedig a csecsenekkel szemben elkövetett népirtásnak nevezte. A világkongresszuson mintegy száz olyan csecsen, orosz, európai és amerikai politikus vesz részt, akik a békefolyamatot kívánják elősegíteni Csecsenföldön. Oroszország azonban úgy vélekedett, ez a rendezvény csupán támogatást kíván nyújtani a csecsen terroristáknak. Vlagyimir Zorin, a nemzeti kisebbségekért felelős orosz miniszter pedig a moszkvai túszdrámában életüket vesztett túszok iránti tiszteletlenséggel vádolta a dán kormányt.

Lapvélemények

Neue Zürcher Zeitung: a túszdráma bizonyítja, hogy a csecsen konfliktus megoldására alkalmazott eddigi módszer kudarcot vallott. Putyin sok területen figyelemre méltó mértékben képesnek bizonyult a tanulásra, e tulajdonságról azonban a csecsenföldi konfliktust illetően nem tett tanúbizonyságot: változatlanul erőszakot és önkényt alkalmaz. A Nyugatnak teljesítenie kellene politikai és erkölcsi kötelezettségét, és fel kellene ajánlania Putyinnak, hogy közvetítő szerepet vállal.

Der Standard: a vizsgálatok nem maradhatnak el még egy olyan országban sem, ahol a hatóságok ezúttal is hazudtak és falaztak. Az értékelés szempontjából azonban az a fő kérdés, hogy a katasztrófa csupán a hatóságok alkalmatlanságát jelzi, vagy a Csecsenföldön is érvényesülő elvet rejti, hogy tudniillik az államnak katonai győztesnek kell maradnia. A történtek ismert mintát követnek: titkolózás és hazudozás a saját alkalmatlanság leplezésére Putyin Oroszországában éppúgy, akárcsak a régi Szovjetunióban.

La Croix: a demokratikus országok elsiették értékelésüket, amikor a moszkvai színházban történt szombat hajnali gyászos eseményt „politikai győzelemnek” kiáltották ki. A gáztámadásos mentőakció inkább a cinikus, brutális, előkészítetlen és dialógusképtelenség jelzőire tarthat számot, legjellemzőbb eleme az emberélet értékének teljes negligálása volt. Ami pedig Oroszország urát illeti, elnökségének első évei alapján a diktátor és a demokratikus államfő közé helyezhető el személye. Cselekedetei az első besorolást igazolják, csak meghirdetett célkitűzései engedik meg a második osztályozást. (TASR, MTI)