Prága hamarosan dönt a németek és horvátok kárpótlásáról

Prága. Petr Mareš cseh miniszterelnök-helyettesnek október végéig ki kell dolgoznia és a kabinet elé kell terjesztenie azt az intézkedéscsomagot, amely konkrét javaslatokat tartalmazna a Csehországban élő azon németek és horvátok kárpótlására, akiket a II. világháború után jogsérelem ért nemzetiségük miatt.

Prága. Petr Mareš cseh miniszterelnök-helyettesnek október végéig ki kell dolgoznia és a kabinet elé kell terjesztenie azt az intézkedéscsomagot, amely konkrét javaslatokat tartalmazna a Csehországban élő azon németek és horvátok kárpótlására, akiket a II. világháború után jogsérelem ért nemzetiségük miatt. Erről tegnap délután döntött a cseh kormány.

Jindřich Marek, a kormány sajtóosztályának munkatársa a kormányülés után elmondta: a jogsérelmekre a németek és a horvátok szövetsége panaszkodik, s petícióban kérték a parlamentet és a kormányt, találjanak megoldást a problémák orvoslására. „A kormány Petr Marešt bízta meg, hogy foglalkozzon a kérdéssel és október végéig tegyen megfelelő javaslatokat a kormány asztalára” – jelentette ki Marek. A miniszterelnök-helyettesnek a következő két hónapban pontosan fel kell mérnie a helyzetet, illetve meg kell határoznia azon személyek körét, akiket a kárpótlás érinthet. A kitelepített szudétanémeteket a tervezett kárpótlás és humanitárius gesztus nem érinti. Azokról a németekről van szó, akik a II. világháború után nem lettek kitelepítve az akkori cseh határvidékről, s az országban maradhattak, de nemzetiségük miatt megkülönböztetés érte őket. Egyebek között elveszítették csehszlovák állampolgárságukat, kényszermunkákra vitték őket, s bérükből 20 százalékot levontak.

Az elképzelések szerint a németeket a Cseh-Német Jövő Alapból kárpótolnák. Mareš egyik múlt heti nyilatkozata szerint átlagban mintegy ezer euró nagyságú kárpótlással számolhatnak az érintett csehországi németek. A kormány szakértői szerint a kidolgozott kritériumok alapján mintegy 1500 német nemzetiségű személy lenne jogosult a kárpótlásra. Csehországban a 2001-es népszámlálás szerint 38 ezer német él.

A néhány dél-morvaországi faluban élő, néhány ezer személyből álló horvát közösséget pedig az ötvenes évek elején érte jogsérelem, amikor a csehszlovák hatóságok erőszakkal szétszórták őket, mert úgy vélték: együttesen a szocialista országok Szovjetunió vezette táborából kiátkozott Tito jugoszláv vezető ügynökei lehetnek.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?