Powell szerint Amerika helyesen döntött

Szili Katalin házelnök a magyar–amerikai kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adta át PowellnekTASR/AP-felvételColin Powell amerikai külügyminiszter hangsúlyozta ezt tegnap Budapesten, a külügyminisztériumban tartott nagyköveti értekezleten. Kiemelte, ha az iraki helyzet egyenes mederbe kerül, az európai közvélemény is meg fogja érteni, hogy jól döntöttek. „Az Egyesült Államok nem marad Irakban, és nem tör sem Irak szuverenitására, sem pedig olajára” – jelentette ki a hétfőn este Magyarországra érkezett diplomata. Powell nagy jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország a katonáival aktívan részt vesz az iraki és az afganisztáni misszióban. „Mélyreható a barátság az USA és Magyarország között, ami már sok nehéz időszakot átélt. Ezt a barátságot az önök EU-tagsága sem változtatja meg, sőt elmélyíti” – fogalmazott, az EU és a NATO széles körű bővítését egyaránt történelmi fontosságúnak nevezve.

Az amerikai diplomácia vezetője közölte: a Bush-adminisztráció a kezdetektől fogva érdeklődik Közép-Európa iránt. Példaként említette, hogy 2001 júniusában az elnök első külföldi útja Lengyelországba vezetett. Hozzátette: Bush akkor arról beszélt, hogy a mesterséges határokat el kell törölni Európában, és hogy aki csak megteheti, csatlakozhasson a NATO-hoz. „Önök a térségben elérték fő céljaikat, jövőképük tiszta, a szabadságot magukévá tették, ami a transzatlanti kapcsolatokban is megmutatkozik” – szögezte le Colin Powell. Rámutatott: Magyarország „stabilitást hozott a Balkánra, és az USA komoly szövetségese a terrorizmus elleni harcban”.

A Kovács László magyar külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján Powell közölte: az USA támogatja Magyarországot abban, hogy átadja a demokratikus átmenetben szerzett tapasztalatait „a demokrácia útjára lépő, a demokrácia útján küszködő államoknak”.

Az amerikai külügyminiszter a magyarok vízumszerzésére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a jövőben könnyebb lesz vízumhoz jutni. „Ez alatt azt értem, hogy körülbelül 75 százaléka azoknak, akik vízumkérvényt nyújtanak be, meg is kapja a vízumot” – mondta, hozzátéve, hogy a korábbi 40 napos várakozási időt lecsökkentették tíz napra.

Kérdésre válaszolva Powell a nagyköveti konferencián hangsúlyozta: az ENSZ hasznos és hatékony szervezet, de kissé nehézkes a felépítése. Szerinte, különös tekintettel az új kihívásokra, talán megfelelő alkalom lenne a közeljövőben a világszervezet esetleges átszervezése, ám – mint válaszából kiderült – a Biztonsági Tanács reformjáról nincs pontos elképzelése.

Németh Zsolt (Fidesz) a négy parlamenti párt képviselőinek Powell-lel folytatott megbeszélése után újságíróknak azt mondta: a megelőző csapás doktrínája, az egyoldalú döntések nem fogadhatók el az Egyesült Államok és Európa együttműködésének alapjául. „Rendkívül fontosnak látjuk azt, hogy a nemzetközi szervezetekben, az ENSZ-ben, de különösen a NATO-ban szülessenek meg azok a döntések, amelyek végül is a biztonság növelését szolgálják” – közölte a parlament külügyi bizottságának elnöke. Németh Zsolt felvetette: a NATO-ba újonnan belépett tagállamok gondoskodjanak az alapvető emberi jogok védelméről, a jogállamiság megteremtéséről. Romániában például jutassák vissza az egyházaknak ingatlanaikat.

Powell tegnap magyar kitüntetést vett át, s ennek alkalmából elmondta: Kossuth Lajos amerikai látogatása során a demokráciáról beszélt, és erőfeszítései elismeréseként az amerikai Kongresszus az 1950-es években postai bélyegsorozatot jelentetett meg tiszteletére. A találkozó emlékére átadta ezt a bélyegsorozatot Szili Katalinnak, az országgyűlés elnökének.