Powell katonai erősítést kért Európától

Bagdad/Washington. Három újabb holttestet emeltek ki a mentőalakulatok a bagdadi ENSZ-központnak otthont adó Canal Hotel romjai alól, s ezzel 23-ra emelkedett a kedden végrehajtott terrorakció halálos áldozatainak száma – közölte tegnap Szalim Leone a bagdadi ENSZ-képviselet szóvivője. Több hírügynökség már szerdán 24 halálos áldozatról tudósított. Leone hozzátette, hogy legalább egy ENSZ-alkalmazott hollétéről továbbra sincs értesülésük. „Reménykedünk abban, hogy találunk még élőket a romok alatt, de sajnos erre kevés az esély” – közölte a szóvivő. Hasonlóan foglalt állást egy amerikai illetékes is, utalva arra, a nagy hőségben csekély az esélye annak, hogy a merénylet után két nappal bárki életben legyen az összeomlott épület alatt. Leone tájékoztatása szerint a merényletben megsebesülteket folyamatosan szállítják át Bagdadból Jordániába, de a többi ENSZ-alkalmazott közül is bárki elhagyhatja az iraki fővárost, aki úgy érzi, hogy menni szeretne. A Reuters jelentésében megerősítette, hogy lényegében folyamatban van az ENSZ-munkatársak részleges evakuálása Bagdadból. Kofi Annan ENSZ-főtitkár a merénylet után még úgy nyilatkozott, hogy a világszervezet nem hagyja magát megfélemlíteni, és tisztségviselői nem távoznak az iraki fővárosból.

Annan tegnapi nyilatkozatában vitatta azokat a jelentéseket, miszerint elutasította a bagdadi ENSZ-központ biztonságának megerősítésére tett amerikai javaslatokat. Megítélése szerint az Egyesült Államok vezette megszálló erők és a világszervezet is felelős abban, hogy az ENSZ bagdadi központjának védelme nem volt megfelelő. „A szövetségesek hibáztak, és lehet, hogy mi is. Nem akarok senkire ujjal mutogatni, de minden érintett fél hibákat követett el” – mondta újságírói kérdésekre Annan, aki a kemény szavak ellenére sem hárította egyértelműen az USA-ra a felelősséget. Leszögezte, hogy nagy keserűséggel olvasta azokat a híreket, miszerint az ENSZ elutasította a koalíciós erők javaslatát a Canal Hotel biztonságának megerősítésére. Ő nem tudott ilyen kezdeményezésről. Hozzátette azonban, hogy az amerikai–brit erőknek nem is lett volna szabad engedélyt kérniük a szükséges biztonsági intézkedések megtételére, hanem cselekedniük kellett volna.

Dzsalal Talabani, az iraki Kormányzótanács tagja, a Kurdisztáni Hazafias Szövetség vezetője szerint Szaúd-Arábiából, és más térségbeli muzulmán országokból érkezett szélsőségesek lehetnek az ENSZ-központ elleni merénylet valószínű tettesei, és nem kizárt, hogy újabb hasonló terrorcselekmények várhatóak a közeli jövőben. Annak a véleményének adott hangot, hogy a megdöntött iraki diktátor, Szaddám Huszein hívei túlságosan gyengék ahhoz, hogy képesek lettek volna végrehajtani a terrorakciót. Egyben reményét fejezte ki, hogy a koalíciós erők hamarosan kézre keríthetik Szaddám Huszeint, miután hozzájutottak a bujkáló diktátor menekülési útvonalát vázoló dokumentumokhoz.

Az iraki rendőrség egyik magas rangú képviselője azt állította, vagy háromezer külföldi illetőségű iszlám szélsőséges tartózkodhat jelenleg Irakban, és segítheti a Szaddám Huszeinhez hű csoportok akcióit. A neve elhallgatását kérő tiszt hírszerzési információkra hivatkozva elmondta: mind a koalíciós erők, mind az iraki rendőrség bizonyítékokkal rendelkezik arra, hogy az Anszár al-Iszlám kurdisztáni fundamentalista csoport és az al-Kaida fegyveresei az utóbbi két hónapban nagy számban szivárogtak be az országba. „Több esetben bebizonyosodott már, hogy a szövetségesek elleni akciókat olyan, külföldről származó szélsőségesek követték el, akik az egykori iraki hadsereg és a Baasz párt még szabadlábon lévő befolyásos személyiségeinek támogatását élvezik. Ezek az emberek az esetek jelentős részében fegyver nélkül, különböző állampolgárságokat igazoló okmányokkal lépnek be az országba, és gyakorlatilag reménytelen a kiszűrésük egészen addig, amíg nem követnek el valamilyen akciót. Iraki amerikai katonai források már több olyan esetről is beszámoltak, ahol a szövetségesekkel összecsapó gerillák között szíriai állampolgárságú fegyvereseket azonosítottak.

Colin Powell amerikai külügyminiszter katonai erősítést kért több európai államtól – köztük az iraki háborút ellenző Franciaországtól és Németországtól is – az Irakban állomásozó amerikai erők támogatására. Powell telefonon beszélt számos európai kollégájával, köztük Jack Straw brit, Dominique de Villepin francia, Joschka Fischer német és Franco Frattini olasz külügyminiszterrel – jelentette tegnap az AP magas rangú amerikai tisztségviselőre hivatkozva. A keddi merénylet után felerősödtek az Irakban állomásozó külföldi csapatok létszámának növelését és az iraki rendezés nemzetközi jellegének erősítését követelő hangok. A nemzetközi jelleg erősítésének céljával utazott Powell tegnap New Yorkba, hogy egy olyan ENSZ-határozat lehetőségéről tárgyaljon Kofi Annannal, a világszervezet főtitkárával, amely felhatalmazást adna egy, a jelenleginél nagyobb nemzetközi katonai erő iraki tevékenységére. Ez már csak azért is fontos lenne Washingtonnak, mert több állam ENSZ-felhatalmazáshoz köti részvételét egy ilyen nemzetközi erőben.

Eközben Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy szükségtelennek tartja az Irakban állomásozó amerikai csapatok létszámának növelését. A latin-amerikai körúton tartózkodó amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy az Irakban állomásozó amerikai erőket vezető tábornokok is így vélekednek. Nemrégiben tanácskozott velük Paul Wolfowitz védelmiminiszter-helyettes, és azt hallotta a tábornokoktól, hogy a jelenlegi létszám megítélésük szerint éppen megfelel a követelményeknek. Az Egyesült Államok 139 ezer katonát állomásoztat Irakban; 24 ezer más nemzetiségű – elsősorban brit – katona segíti tevékenységüket. (MTI, TASR)